A kép rövid címe: A "Vándor székely" szobra a székelyudvarhelyi Emlékezés Parkjában
Készítõ: Ilyés Zoltán
Készítés ideje: 2010. július 15.
Készítés helye: Székelyudvarhely (Odorheiu Secuiesc, Románia)
Jogtulajdonos: Ilyés Zoltán

A kép leírása

A képen a székelyudvarhelyi Emlékezés Parkjában felállított, a székelység munkavándorlásait és szétszórtságát megidézõ "Vándor székely" szobra látható, melynek vonásai a Romániában háborús bûnösnek számító Wass Albertet idézik.
Székelyudvarhelyt mint a székelység hajdani anyavárosát, a 19. században "Székely Athén"-ként is emlegették, a település az egykori Udvarhelyszék kistáji központja, a székelyek jelentõs szellemi mûhelye és iskolavárosa, nagyhagyományú háziipar és árucsere színtere volt. Hágóváros jellege, medenceperemi elhelyezkedése és a Nagy-Küküllõ völgye jó forgalmi fekvést kínált, igaz a 19-20. század fordulóján tervezett, a Hargitát átszelõ és a székely körvasúthoz Csíkszeredánál csatlakozó vasúti pálya nem épült meg. Jelenleg Hargita megye második legjelentõsebb megyei jogú városa, a megye 1968-as megszervezése idején ádáz, a legfelsõbb bukaresti döntéshozókra is hatni próbáló versengés folyt a megyeszékhely státusért, melybõl végül Csíkszereda került ki gyõztesen. Az elmaradt fejlesztések, a másodhegedûs szerep pozitív következményeként is felfogható, hogy fõ vonásaiban megõrzõdött Udvarhely régi kisvárosi hangulata és lakossága 96 %-ban magyar nemzetiségû maradt. A város fõtere azon túl, hogy szimbolikus sûrûsödési pont és a kisvárosi, régióközponti szerepkör hiteles kulisszája, példázza a kisebbségi magyarság hagyományõrzõ és hagyományteremtõ törekvéseit, történeti tudatát, a magyar történelem és a székely mûvelõdés meghatározó alakjai emlékezetének ápolását.

Az egykori vármegyeháza és a református templom között áll Orbán Balázs 1995-ben felavatott bronzszobra, a Felsõ Piactér déli sarkában találjuk Márton Áron erdélyi római katolikus püspök (1896-1980) szobrát. 2000-ben avatták fel az 1848-49-es szabadságharc, valamint az I. és II. világháború hõsi halottainak tiszteletére készített emlékmûvet, melynek központi figurája az 1917-ben, a 82-es székely gyalogezred hõsi halottainak emlékére állított és 1919-ben eltávolított "Vasszékely" bronzból újra formált alakja. 2008 májusában avatták fel a székelyudvarhelyi milleniumi emlékobeliszket; 1897-ben elkészült eredetijérõl a címereket 1919-ben verték le, majd a 20-as években az oszlopot is eltávolították a fõtérrõl.

A magyar történeti emlékezetmunka fontos közelmúltbeli eseménye az Emlékezés Parkjának létrehozása. A 2004. május 22-én, a város fõterén, Orbán Viktor a Magyar Köztársaság volt miniszterelnöke, Tõkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke és Szász Jenõ, a város polgármestere, a Magyar Polgári Szövetség (2008-tól Magyar Polgári Párt) elnöke jelenlétében ünnepélyesen felavatott szoborparkban a székely és magyar múlt tizenkét jeles alakjának mellszobrát állították fel. A székely mitológiában kitüntetett helyet elfoglaló Csaba királyfi alakja mellett, Szent László király, Hunyadi János, Fráter György, Báthori István, Bethlen Gábor, II. Rákóczi Ferenc, Wesselényi Miklós, Bem József, Bethlen István, Nyirõ József, Kós Károly büsztjei kaptak helyet. A tizenharmadik szobor a munkamigrációra kényszerült sok ezernyi székelynek emléket állító névtelen "Vándor Székelyt" formázza. A Blaskó János által készített szobor másolatait Wass Albert mellszoborként 2005-ben Solymáron, 2008-ban Nagyatádon avatták fel. A kolozsvári Sarmizegetusa Alapítvány 2006-ban a szerintük a románságot sértõ, háborús bûnösnek emléket állító szobor eltávolítását követelte, arra hivatkozva, hogy Wass Albertet távollétében a román bíróság 1946-ban gyilkosságra való felbujtás vádjával halálra ítélte az 1940-es vasasszentgotthárdi és omboztelki vérengzések kapcsán. Szász Jenõ polgármester cáfolta, hogy Wass Albertnek - aki az elmúlt másfél évtizedben a magyarországi és határon túli magyar nemzeti diszkurzív mezõ vitathatatlan tekintélyû és hitelességû írófejedelmévé vált - a város hivatalosan szobrot emelt volna, de jelezte, hogy rehabilitálása esetén a város szívesen állítana emlékmûvet az írónak.

Nemzet- és emlékezetpolitikai jelentõsége van, hogy az Emlékezés Parkját magyarországi támogatással hozták létre, magyarországi és az RMDSZ politikájával szemben álló erdélyi politikusok jelenlétében, a helyhatósági választások elõtt avatták fel, így ezek az események aktuálpolitikai értelmezési mezõben, a szimbolikus politizálás gesztusaiként is elgondolhatók.

Ilyés Zoltán

Csaba királyfi szobra az Emlékezés Parkjában





Az Emlékezés Parkja Székelyudvarhelyen