Elutasítás és alkalmazkodás között. A romániai magyar kisebbségi elit politikai stratégiái (1931-1940)

Szerző(k): Horváth Sz. Ferenc
Kiadás helye: Csíkszereda
Kiadó: Pro-Print Könyvkiadó
Kiadás éve: 2007
ISBN: 978-973-8468-67-2
Oldalszám: 333 o.
Sorozat címe: Magyar kisebbség könyvtára

A kötet az MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet, a Jakabffy Elemér Alapítvány és a Pro-Print Könyvkiadó közös könyvkiadási programja keretében készült.
Lektorálta: Bárdi Nándor, K. Lengyel Zsolt
Fordította: Horváth Tibor
Olvasószerkesztõ: Fedinec Csilla
Sorozatszerkesztõk: Bárdi Nándor, Györgyjakab Izabella, Székely István
Borítóterv: Ádám Gyula
A borító Kós Károly munkájának felhasználásával készült.

  

TARTALOM

 ELÕSZÓ

A kutatásról: elméleti és módszertani megfontolások

Elõzménytörténet

1. Erdély integrálása a román államba
1.1. Jogi és adminisztratív intézkedések
1.2. Nagyrománia politikai rendszere

2. A magyar kisebbség politikai stratégiái 1918-tól 1930-ig
2.1. A magyar kisebbség demográfiai és társadalmi szerkezete
2.2. A passzivitástól az aktivitásig (1918–1922)
2.3. Politikai partner keresése (1923–1928)
2.4. A gazdasági világválság elsõ hatásai
2.5. Intézmények és szellemi-ideológiai áramlatok (1918–1930)

Összefoglalás

I. A magyar kisebbség az 1930-as évek elején (1931–1933)
1. Általános helyzet

2. Az ifjúság útja
2.1. Társadalompolitikai háttér
2.2. Az Erdélyi Fiatalok csoportja; ideológiájuk és mûködésük
2.3. Válság és kudarc
2.4. A fiatal katolikusok

3. Az önkritika útja
3.1. Makkai Sándor és a Magunk revíziója
3.2. Krenner Miklós és a „hídépítés”

4. Útelágazások: az Országos Magyar Párt politikája
4.1. A politikai és az ideológiai önkép alapjai
4.2. Autonómiaterv és nagygyûlés
4.3. Parlamenti munka

5. A kizárás útja
5.1. Az Erdélyi Lapok alapítása, céljai és politikai arculata
5.2. Kirekesztési szándékok és az elsõ viták

6. A fasizmus és a nemzetiszocializmus fogadtatása
6.1. A mellõzéstõl a figyelem ébredéséig (1930–1932)
6.2. Az érdeklõdés fokozatai (1933)

Összefoglalás

II. A nemzeti-liberális kormányzás ideje (1934–1937)

1. Általános helyzet

2. A fiatal elitek társadalomszervezõ elképzelései
2.1. A Hitel köre
2.2. Az Erdélyi Fiatalok
2.3. A Vásárhelyi Találkozó mint egyesítési kísérlet (1937)

3. Frontok ütközõpontján: az Országos Magyar Párt
3.1. Az 1934-es javaslat
3.2. Az 1937-es nagygyûlés

4. A hídépítõk mozgalma

5. Ideológiai nézeteltérések
5.1. A magyar–szász vita (1933–1935)
5.2. A „spanyol polgárháború” Erdélyben (1936)
5.3. A nemzetiszocializmus és a Népfront között (1934–1937)

6. Az elfordulás útja
6.1. A népiség-gondolat; a zsidókérdés
6.2. Elképzelés egy autark népközösségrõl
6.3. A Nem lehet-vita

Összefoglalás

III. A királyi diktatúra kora (1938–1940)

1. Általános helyzet

2. A Magyar Népközösség
2.1. A szervezet létrejötte
2.2. Mûködése és eredményei

3. Az elutasítás formái
3.1. A Harmadik Birodalom megítélése
3.2. A politikai elit elképzelései
3.3. Irredenta mozgalmak
3.4. A magyar–zsidó viszony
3.5. A második bécsi döntés és a magyar kisebbség

Összefoglalás

Következtetések

FÜGGELÉK
Életrajzi adatok
Képek
Irodalom
Erdélyi magyar sajtó
Más sajtó
Levéltárak
Kiadatlan források
Publikált források
Rövidítések
Mutatók
REZUMAT
SUMMARY
ZUSAMMENFASSUNG