Európa Kisebbsége. A roma kisebbség a nemzetközi dokumentumokban

 

A kötet a roma kisebbséggel foglalkozó fontosabb nemzetközi dokumentumokat elsõként adja közre. Általában a nemzeti vagy etnikai kisebbségek jogait érintõ dokumentumok ritkán foglalkoznak külön egy-egy kisebbségi csoporttal. Az elmúlt évtizedben azonban a cigányság sajátos helyzete és gondjai mégis egyre inkább megjelentek az európai kisebbségvédelmi kezdeményezésekben. Sokszor 'Európa kisebbségének' nevezik a romákat, mivel a kontinens több államában is nagyszámú közösségeik élnek, és egyedi kultúrájuk védelme, de különösen az általánosnak mondható társadalmi kitaszítottságuk elleni fellépés igénye nélkülözhetetlenné tette a nemzetközi szervezetek markánsabb szerepvállalását. Emiatt tartottuk fontosnak, hogy a romákkal foglalkozó okmányokat egy kötetben gyûjtsük össze, kiegészítve ezzel a 2003-ban – szintén a Gondolat Kiadó gondozásában megjelent – A kisebbségi jogok nemzetközi okmányai címû, a kisebbségi jogokkal általában foglalkozó dokumentumgyûjteményt.

Az itt közölt dokumentumok igen sokfélék, hiszen az ENSZ, az Európa Tanács, az Európai Biztonsági és Együttmûködési Szervezet (EBESZ), az EBESZ Nemzeti Kisebbségi Fõbiztosa számos egyedi és általános ajánlást, javaslatot, jelentést vagy munkaanyagot tett közzé a témában. Mindegyik szövegben tükrözõdik azonban, hogy elsõsorban a közép-és kelet-európai országokban élõ romák helyzete keltette fel a nemzetközi közvélemény figyelmét. A közép-és kelet-európai államok EU-csatlakozása során az Európai Unió Bizottsága is fokozott figyelemmel köve(tte)ti a romák helyzetének alakulását.

A fokozódó nemzetközi érdeklõdés ellenére sem született olyan nemzetközi dokumentum vagy kezdeményezés, amely a probléma felvetésénél, a figyelemfelkeltésnél, általános ajánlások megfogalmazásánál messzebb ment volna. Az alábbiakban közreadott – jogi kötõ erõt nélkülözõ – okmányok publikálásával az volt a célunk, hogy eloszlassuk a köztudatban ezekkel kapcsolatosan élõ téves elvárásokat. Sokan hisznek benne például, hogyha az ezekben a dokumentumokban foglaltakat mindenki követné, akkor egy csapásra megoldódnának a roma kisebbség gondjai. De nem kevesen voltak és vannak azok, akik hasonló bizakodással figyel(ték)ik az európai uniós csatlakozási folyamatot, gondolva, ha például Magyarország az EU tagállama lesz, megoldódik majd a roma kisebbség helyzete. Többekben él az a téves képzet is, hogy létezik egy olyan összeurópai mérce, amelyet csak követni kellene, s megszûnnének a kisebbséget sújtó hátrányok. A realitás viszont továbbra is azt mondatja velünk, hogy a roma kisebbség helyzetének jobbra fordítása ezentúl is az egyes államok feladata és felelõssége marad. A nemzetközi szervezetek keretében elfogadott dokumentumok ehhez csupán kisebb-nagyobb fogódzót nyújthatnak, s hogy mekkora is ez a segítség, azt a kötet minden olvasója maga megítélheti. Reméljük ennek eldöntésénél az olvasót a kötetben szereplõ dokumentumok tanulmányozásához írt bevezetõ sem befolyásolja túlságosan.

A magyar fordításoknál az említett általános kisebbségi jogi dokumentumgyûjteményben alkalmazott elveket követtük, de ehelyütt is felhívnánk a figyelmet arra, hogy a fordításokban a diszkrimináció és a hátrányos megkülönböztetés kifejezéseket szinonimákként használtuk. A fordítások esetleges hiányosságaival és a téma természetébõl adódó, kényszerû magyartalanságokkal szemben ugyanakkor az olvasó szíves megértését kérjük, hiszen Kosztolányi szavaival élve minden fordítás egyben egy kicsit ferdítés is.

Ezúttal is köszönetet mondunk mindazoknak, akik fordításaikkal és szakmai tanácsokkal segítették a kötet közreadását, így különösen Császár Henriettának, Császár Ivettnek, Kállai Ernõnek, Pappné Farkas Klárának és Weller Mónikának. A szerkesztõk segítségére volt továbbá az Európa Tanács budapesti Információs és Dokumentációs Központja, mely az ET Miniszteri Bizottsága 2005 (4). sz. ajánlásának magyar fordítását rendelkezésünkre bocsátotta. Végül, de nem utolsósorban, külön köszönetet mondunk a Budapesti Corvinus Egyetem Államigazgatási Karának (HEFOP program), az MTA Jogtudományi Intézetének (NKFP 5/014. számú kutatás jogi alprogramja) és az MTA Kisebbségkutató Intézetének, amelyek anyagilag támogatták a kötet megjelentetését.

A szerkesztõk

 

 

TARTALOM 


Elõszó
(a szerk.)

Majtényi Balázs: A roma kisebbség a nemzetközi dokumentumokban

Az Egyesült Nemzetek Szervezete
Emberi jogi problémák és a romák védelme

Az Európa Tanács
Miniszteri Bizottság
A Miniszteri Bizottság Rec (2000) 4. számú ajánlása a tagállamoknak a roma/cigány gyerekek oktatásáról Európában

A Miniszteri Bizottság Rec (2001) 17. számú ajánlása az európai romák/cigányok és utazók gazdasági és foglalkoztatási helyzetének javítására

A Miniszteri Bizottság Rec (2005) 4. számú ajánlása a tagállamok részére az európai romák és utazók lakhatási körülményeinek javítására

Parlamenti Közgyûlés
1969. évi 563. számú ajánlás a cigányok és más utazók helyzetérõl Európában

1203 (1993) számú ajánlás az európai cigányokról

A romák jogi helyzete Európában 1557 (2002) számú ajánlás

A Rasszizmus és Intolerancia elleni Európai Bizottság (ECRI)
ECRI 3. számú általános politikai ajánlása

Válogatás az Európai Emberi Jogi Bíróság ítéletei közül
Chapman, Coster, Beard, Lee és Jane Smith Egyesült Királyság elleni ügye (2001. január 30-ai ítélet)
Anguelova Bulgária elleni ügye (2002. június 13-ai ítélet)
Nachova és társa Bulgária elleni ügye (2004. február 26-ai ítélet)
Balogh Magyarország elleni ügye (2004. július 20-ai ítélet)

Az Európai Unió
Megjegyzések az Európai Unió Bizottságának rendszeres éves jelentéseihez (a szerk.)

Európai Parlament
Határozat a romákkal szembeni hátrányos megkülönböztetésrõl (1995)

Határozat az új Koszovóban elõforduló roma és más kisebbségekkel szembeni visszaélésekkel kapcsolatban (1999)

Kisebbségi csoportokhoz tartozó nõk helyzetérõl az Európai Unióban (2003)

Romák az Európai Unióban (2005)

Európai Bizottság – országjelentések
Bulgária
Cseh Köztársaság
Lengyelország
Litvánia
Magyarország
Románia
Szlovákia
Szlovénia

Az Európai Biztonsági és Együttmûködési Szervezet
Az EBESZ kisebbségi fõbiztosa által elfogadott dokumentumok

EBEÉ A nemzeti kisebbségek fõbiztosának jelentése (1993)

A Nemzeti Kisebbségi Fõbiztos jelentése a nemzeti kisebbségekrõl – romák és szintik (1999)

Jelentés a romák és a szintik helyzetérõl az EBESZ-térségben (2000)