Ilyés Zoltán Tudományos Emlékkonferencia

Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézete és a

Miskolci Egyetem Kulturális és Vizuális Antropológiai Intézete

tisztelettel meghívja Önt

Ilyés Zoltán Tudományos Emlékkonferenciára

Az elmúlt év decemberében elhunyt nagyszerű tudós, kolléga és barát emlékére.

2016. szeptember 1., csütörtök, 8.30 – 17.00

RSVP: kisebbsegkutato@tk.mta.hu (2016. augusztus 25.)

Helyszín: MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont, Jakobinus terem

1014 Budapest, Országház u. 30.

 

A tragikusan fiatalon eltávozott Ilyés Zoltán a tudománynak, munkájának elkötelezett ember volt, aki szerteágazó kutatási érdeklődésének eredményeként termékeny publikációs tevékenységet folytatott. A konferencián elhangzó 20 perces előadások az életmű három kitüntetett területéhez kapcsolódnak és ennek megfelelően tematikus szekciókban kerülnek előadásra.

1. Nemzeti és kisebbségi közösségek emlékezete

Ilyés Zoltán érdeklődése az elmúlt években a nemzetiesítés társadalmi és szimbolizációs gyakorlatai felé fordult. Terepmunkái a magyarországi, és a kisebbségi magyar közösségekhez vagy tájhoz kötődő örökségesítési és emlékezeti rítusok megfigyelését és elemzését célozták. Kitartó, sok évig tartó munkával kísérte figyelemmel, hogy a nemzet újravarázsosítása hogyan használ vallási, szakrális és ugyanakkor paradox módon nagyon is szekuláris, a turizmussal, élményfogyasztással kapcsolatos elemeket. A témában napvilágot látott számos publikációjában Ilyés Zoltán világossá tette, hogy az „új-nacionalizmus” jelenségeinek tisztázása, a szemünk előtt lejátszódó nem ritkán politikai konnotációktól sem mentes érték- és közösségkonstitutív mechanizmusok megértése a tudományos érdeklődés keretein túlmutató közéleti és morális kérdés.

2. Együttélés, etnikai kontaktzónák és interferenciák

Ilyés Zoltán munkásságának a pályakezdéstől hangsúlyos témáját képezte az etnicitás, az etnikai együttélési helyzetek, a kulturális interferencia-jelenségek tanulmányozása. A máramarosi Láposi-medence falvaiban tetten ért bonyolult etnikai képletek vizsgálata, vagy a mecenzéfi német közösség identitás transzformációit elemző tanulmányok, amint a gyimesi magyar-román etnikai kontaktzóna elemzése jól tükrözik, hogy a téma a 20. század Közép- Európájának, a térségben élő és a történelem viharaitól elkevert népesség társadalmi jellemvonásainak fontos aspektusa. Az elmúlt két évtized szövegeinek tanúsága szerint Ilyés Zoltán az etnikai együttélési helyzetek tanulmányozását a történeti és a recens folyamatok összekapcsolásán keresztül igyekezett megvalósítani: a levéltári-filológiai adatgyűjtési gyakorlat eredményeit hatékonyan hangolta össze az antropológiai terepmunkán végzett részvevő megfigyelés során nyert ismeretekkel és következtetésekkel.

3. Táj, tér és ember

A konferencia harmadik szekcióját képező tematikus egységet Ilyés Zoltán egyik legkedvesebb érdeklődési területéhez, az alapképzettségéhez jól illeszkedő földrajzi, tájföldrajzi vizsgálatokhoz, a kulturális tér alakzatait és folyamatait feltáró elemzéseihez kötjük. Terepmunkái sok esetben a színtér alapos bebarangolását, megfigyelését, leírását és az ott élő emberek a környezetükkel kapcsolatban kialakított képzetrendszerének a feltárását jelentette. A tájra gyakorolt antropogén hatások, ezek a történeti időben kibontakozó folyamatai, illetve a lokális kulturális életvilág szerkezetében megnyilvánuló következmények elemzése leghangsúlyosabb kutatási területét jelentette. A téma legrészletesebben a kereken 25 esztendőn keresztül végzett gyimesi kutatásokban került kibontásra.

Megtisztelő jelenlétére feltétlenül számítunk!

 

PROGRAM

 

8:30 – 8:40 MegnyitóPapp Z. Attila (MTA TK KI, igazgató) és Kotics József (ME KVAI, intézetigazgató)

Előadások

8:40 – 9:00 

Szarka László:

Etnikai térszemlélet, nemzetállami térkijelölés a kiegyezéskori Felső-Magyarországon

9:00 – 09:20 

Bárdi Nándor:

A székely identitásépítés nagy témái a XX. században

09:20 – 09:40

Povedák István:

A székely himnusztól az Arvisuráig

09:40 – 10:00

Papp Z. Attila:

Az erdélyi magyar szórványoktatás kihívásai.

10:00 – 10:20

Fedinec Csilla:

Hány óra van Kárpátalján?

10:20 – 10:30 Beszélgetés

10:30 – 10:40 Szünet

10:40 – 11:00

Biczó Gábor:

Gyimesi "átváltozások": egy történeti-néprajzi mikrorégió kutatása Ilyés Zoltán életművében

11:00 – 11:20

Kotics József:

A cigány-magyar együttélés mintázatai. Kárpát-medencei lokális közösségek példái alapján

11:20 – 11:40

Magyar Zoltán:

Valóságelemek egy gyimesi csángó népmesében

11:40 – 12:00

Borsos Balázs:

"Sajátos-e Gyimes népi kultúrája és ha igen, miért nem jelenik ez meg a Magyar Néprajzi Atlasz térképein?"

12:00 – 12:20

Dávid Lóránt - Remenyik Bulcsú:

Gyimesi mozaikok - Ilyés Zoltán emlékére

12:20 – 12:30 Beszélgetés

 

12:30 – 13:00 Ebédszünet – Szendvicsebéd

 

13:00 – 13:20

Balogh Balázs:

A népi kultúra szerepe az amerikai magyarok identitáskonstrukciójában

13:20 – 13:40

Turai Tünde:

Kelet-európai nők idegenség-képzési stratégiái a globális háztartásiparban

13:40 – 14:00

Kovács Nóra:

A latin-amerikai magyar diaszpóra remigrációja és az anyaország: Badinyi Jós Ferenc hatása Magyarországon

14:00 – 14:20

A. Gergely András:

Kontaktzóna és régió összefüggései Ilyés Zoltán munkásságában

14:20 – 14:40

Feischmidt Margit - Szerbhorváth György:

A határokról újra: felügyelet és elválasztás

14:40 – 14:50 Beszélgetés

14:50 – 15:00 Szünet

15:00 – 15:20

Szabó József:

A társadalmi felszínalakítás értékei és veszélyei

- Ilyés Zoltán antropogén geomorfológiai vizsgálatai kapcsán -

15:20 – 15:40

Keményfi Róbert:

Szimbolikus geográfia. A nemzeti táj képzete

15:40 – 16:00

Tátrai Patrik:

"Itt a gyökereket szaggatják." Asszimiláció és hibriditás a Zoborvidéken

16:00 – 16:20

Szijártó Zsolt:

A "részvétel művészete". Egy közösségi-kulturális kísérlet

16:20 – 16:40

Pusztai Bertalan:

Örökségturizmus, reenactment és hagyományalkotás a skót függetlenségi referendum kontextusában

16:40 – 16:50 Beszélgetés

16:50 – 17:00 Zárszó - Biczó Gábor (ME KVAI, docens) és Keményfi Róbert (DE NT, egyetemi tanár)