Identitás-migráció-modernizáció. A magyarországi kisebbségek gazdasági, társadalmi helyzete.

 

Kutatás leírása

Identitás-migráció-modernizáció címû projektumunkban azt vizsgáljuk, hogy a nemzeti-etnikai identitás hogyan illeszkedik a társadalmi szerkezetet meghatározó egyéb tényezõk közé, és milyen kölcsönös összefüggésben áll velük a modernizációs folyamatokban.

Különös figyelmet fordítunk a külsõ és belsõ migrációra, amely ugyan a modernizációnak csak egyik eleme, a globalizáció és európai integráció közepette betöltött szerepe azonban indokolttá teszi kiemelt kezelését.

A demográfiai folyamatok alapvetõen befolyásolják a társadalom szerkezetét, szociális intézményrendszerét, kulturális-civilizációs beállítottságát. Az összefüggésnek visszaható ereje is van, de az sokkal lassabban érvényesül és kisebb intenzitású.

Az etnodemográfiai folyamatok ugyanakkor még pótlólagos konfliktusforrást is jelenthetnek. Közismert, hogy a társadalmi dinamika felgyorsul, amikor a népszaporulat növekedésével a társadalomban megnõ a részaránya a helyét keresõ fiatal nemzedéknek. Feszültségforrás viszont, ha e "kritikus tömeg" a többségitõl világosan elkülöníthetõ nemzeti-etnikai csoporthoz tartozik. És fordítva: az elöregedés egyben a társadalmi inerció forrása is.

Valamivel áttételesebb, de egyértelmûen kitapintható a demográfiai trendek és a gazdasági növekedés közötti összefüggés: a népességfogyás ugyanannyira korlátozó tényezõ, mint a tõkehiány. Az etnodemográfiai vonatkozások ez esetben is sokrétûbb és szubtilisebb formában mutatkoznak meg: a növekedés felgyorsítása nyitja meg a mozgásteret a társadalmi-gazdasági szerkezetváltás számára és teszi lehetõvé a szociális különbségek enyhítését is. Ugyanakkor nagyrészt a különbözõ nemzeti és etnikai csoportok szakmai (és ennek függvényében területi, horizontális) mobilitása határozza meg, hogy a vertikális társadalmi rétegezõdésben milyen új helyet foglalhatnak el. A konfliktus abból ered, ha a mobilitás fejében identitásukat kell feláldozniuk, vagy csoportjellemzõik eleve korlátozzák mobilitásukat.

A cél tehát az olyan társadalmi intézmény- és viszonyrendszer kialakítása, amelyben az integráció nem jelent egyben asszimilációt is. Amelyben tehát a különbözõ nemzeti és etnikai csoportok tagjai bekapcsolódhatnak a társadalmi-gazdasági fejlõdés folyamataiba, a modernizáció erõforrásait képezhetik, ennek érdekében munka-, vagy akár lakóhelyet is változtathatnak, ugyanakkor szabadon megélhetik saját és sajátos nemzeti-etnikai identitásukat.

Emellett még egy mozzanat idõszerûsíti az identitás és migráció viszonyrendszerének alaposabb tanulmányozását.

Magyarország EU-csatlakozása során peremhelyzete egyben közvetítõi szereppel is társul. Egyrészt továbbra is a fejlettebb nyugati országokat megcélzó bevándorlók átmeneti állomása lesz, másrészt célországként is mindinkább vonzóvá válik. Mindeközben számolnia kell azzal, hogy sikeres felemelkedésével párhuzamosan mindinkább jellemzõ lesz rá a nyelvi és nemzetiségi sokszínûség. Amikor tehát most az interetnikus viszonyok társadalmi-gazdasági-jogi vonatkozásaiban viszonylag kis létszámú nemzeti kisebbségeit szem elõtt tartva keresi a legmegfelelõbb megoldásokat, akkor ez egyfajta "kísérleti terepnek" is tekinthetõ a holnapi kihívásokra való felkészülés tekintetében. Az etnikai kisebbség, a cigányság esetében pedig a kihívás már ma is valós.

Meg kell tehát vizsgálni, milyen jogi és intézményes megoldások elégítik ki a leginkább a kisebbségek önmegvalósítási, önkormányzati törekvéseit akkor, amikor mind kisebb hányaduk él hagyományos, "zárt" településeken és mind nagyobb a területi szóródásuk.

Az is kérdés, hogy a jelentõs mértékû bevándorlás közepette a kisebbségi jogokra az egyéni emberi jogok kiindulópontjáról tekintve meddig tartható a "hazai" és "idegen" kisebbségek közötti különbségtevés.

Végül arra is megoldást kell találni, hogy a "bevalláson", szubjektív akaratnyilvánításon alapuló deklarációból eredõ (az állam által elismert és támogatott, közjogi) jogosítványok esetében hogyan lehet a jogok és kötelezettségek közötti egyensúlyt fenntartani.

A kutatás során a kisebbségi törvényben nevesített magyarországi kisebbségi közösségeket vizsgáljuk különbözõ aspektusokból, különös hangsúlyt helyezve a közösségekbe külföldrõl érkezett személyek migrációs és identitásjellemzõire, és arra hogy a migráció hogyan alakítja át, hogyan befolyásolja az adott közösség kohézióját.

A kutatás alapját a demográfiai. gazdasági, politikai és kulturális folyamatokról tanúskodó, államigazgatási eljárás és ellenõrzés keretében készült területileg átfogó, idõben rendszeresített adatbázisok összegyûjtése, egybefûzése és elemzése képezi, amelyet kérdõíves lekérdezésekkel és kvalitatív vizsgálatokkal egészítünk ki.

 

Eredmények

Lásd a kutatásban résztvevõk témához kapcsolódó publikációit. 

Tóth Ágnes publikációi

Vékás János publikáció