Ankét Magyarország kulturális sokszínűségéről

Az MTA TK Kisebbségkutató Intézet szakmai fórumot kezdeményezett a magyarországi és a Kárpát-medencei kisebbségi, nemzetiségi csoportokkal kapcsolatos közbeszéd jellegzetességeiről, illetve a kulturális sokszínűség magyarországi helyzetéről és jövőbeli esélyeiről. Az elmúlt évtizedekben többféle megközelítés volt hatással a kisebbségekkel kapcsolatos kérdések értelmezésére, mint például a kisebbségi és emberi jogok, a multikulturalizmus, a társadalmi integráció és az egyenlő bánásmód,  nemzetfogalom etnicizálódása. Az egyes paradigmák eltérő társadalomképet, illetve a kisebbségi közösségek és a többségi nemzet között eltérő viszonyokat feltételeznek, s mindezekkel kapcsolatban tisztázni kell a tágabb nemzetközi környezettel való összefüggéseket is.

A fentiekkel összefüggésben egy szélesebb szakértői kör képviselőit szólítjuk meg, hogy fejtsék ki véleményüket a kulturális sokszínűségről és az etnikai kisebbségek helyéről a társadalomban. Mindenkihez az alábbi kérdéssort juttattuk el, s a beérkezett válaszokat névvel tesszük közé honlapunkon.

  1. A kulturális sokféleség eltérő fogalmakkal írható le (kulturális sokszínűség, a megosztott kultúrájú társadalom és a multikulturalizmus), és kialakulása is eltérő társadalmi és történelmi előzményekhez köthető (migráció, politikai változások, gyarmatbirodalmak felbomlása, országhatárok megváltozása stb.). Van-e Ön szerint a kulturális sokféleségnek egy speciális közép-európai formája?
  2. A kulturális sokféleséget támogató nemzetközi  politikai és morális normák (pl. az EU vagy az UNESCO kulturális diverzitásról szóló dokumentumai) hogyan befolyásolják az egyes államok belpolitikai vitáit? A jelenlegi magyarországi nemzet- és kisebbségpolitika milyen hatással van a magyarországi nemzetiségek, különös tekintettel a romák emancipációjára, illetve a Kárpát-medencei magyar kisebbségi közösségek kulturális identitásának megfogalmazására?  
  3. Van-e konfliktus a globalizációval és a politikai integrációval (pl. az EU integrációval) együtt járó kulturális folyamatok és a nemzeti identitás megőrzésére irányuló igyekezetek között? A konfliktus kezelésével kapcsolatos megoldásokat hogyan értékelné az EU-n belüli, illetve az EU-n kívüli európai országok esetében?
  4. Magyarországon alig van olyan család, amelyet ne érintene, vagy érintett volna az asszimiláció, vagy a ki-, illetve bevándorlás valamilyen formája. Ön szerint ennek van-e hatása a kulturális identitásra, a hazához és az Európai Unióhoz való viszonyra?
  5.  Hogyan befolyásolja a magyar társadalom közérzetét a menekültek, bevándorlók, vendégmunkások jelenléte? Milyen szerepe van ebben a saját tapasztalatnak, illetve a médián keresztül közvetített politikai diskurzusnak?

Véleményének megfogalmazását és közreadását előre is köszönjük!

Budapest, 2015. június 26.

Papp Z. Attila

MTA TK Kisebbségkutató Intézet