Elõszó

A Balkán-félszigeten végzett vizsgálataim összegzõ bemutatását tûztem ki célomul, a domborzati kérdésekkel nyitva a sort, aminek munkásságom és idõm jelentõsebb részét szenteltem. Idõközben kitört a háború, és hasznosabbnak mutatkozott az emberföldrajzi kutatások eredményeinek bemutatása a maga teljességében, amire külön okot szolgáltatott 1916. évi meghívásom a Sorbonne-ra, ahol elsõsorban emberföldrajzi és etnográfiai jellegû elõadások megtartására kértek fel. Az elõadások anyaga az 1918 májusában megjelent, La Péninsule Balkanique, Géographie humaine címû könyvben olvasható.

Szerbiába visszatérve tudomást szereztem arról, hogy könyvem elsõ felét Borivoje Drobnjakoviè professzor, a belgrádi Néprajzi Múzeum teremõre (custos) már lefordította. A sok figyelemmel és lelkiismerettel végzett fordítás láttán meggyõzõdtem arról, mennyire nehéz feladat fordításban visszaadni az eredeti mû árnyalt gondolatait. Világossá vált számomra, hogy olvasóközönségünk számára némely részeket tovább kell bõvíteni, az anyagot vázlatokkal és fényképekkel szükséges gazdagítani. Az alkotást tehát utómunkának vetettük alá, és kibõvítettük. Ennek során Drobnjakoviè úr fordítása kiindulópontként szolgált, de ezt is módosítottuk, az elsõ ívek némelyikét kivéve, melyek az eredeti francia mû pontos fordításaként szerepelnek a könyvben.

Az Önök kezében levõ könyv nem a francia eredeti teljes fordítása, csak A földrajzi környezet és az ember címû munka elsõ része. A Délszlávok lelkialkata és társadalmi típusai címû részek a késõbbiek során jelennek meg. A felsorolt változtatások miatt az elsõ rész nyolc-kilenc ívvel terjedelmesebb az eredetinél. A második kötet is terjedelmesebb lesz nemcsak a pannon és alpesi lelki típus körében végzett kutatások eredményeinek közzététele, de az említett tájak domborzati és településszerkezeti sajátosságainak bemutatása miatt is, melyek sokban eltérnek a Balkán-félszigeten és a Karszton tapasztaltaktól.
Ezzel lezártnak tekintem a francia eredetivel történõ összevetést, aminek menetét, sorrendjét megtartottuk.

Nem állt szándékomban az egyes országokban történõ kutatásaim és tanulmányútjaim során tett emberföldrajzi és etnográfiai észrevételeimet e helyütt kifejteni, hanem emberföldrajzi koncepcióm bemutatására vállalkoztam. Ez teljességében a második könyv megjelenésekor válik láthatóvá, addig az érdeklõdõ szakmabeliek a francia eredetibõl meríthetnek,

Belgrád, 1922 augusztusa

Jovan Cvijiæ