A kisebbségi magyar közösségek a 20. században

Vezető kutató: Bárdi Nándor

Résztvevők: Boér Kriszta, Fedinec Csilla, Filep Tamás Gusztáv, Hegedűs István, L. Balogh Béni, Sebők László, Popély Árpád, Vincze Gábor

Időtartam: 2019.09.01. – 2020.12.01.

Támogatási forrás: Bethlen Gábor Alap; Arcanum kft.

A kutatás célja:

A projekt célja a magyar kisebbségi közösségek intézményesülés-történetének feltárása illetve az ilyen kutatások feltételeinek biztosítása. Nem hanyatlástörténetben, hanem hatástörténetben gondolkodtunk. Olyan közösségeket kutatunk, amelyek a 20. század rendkívül változó kétoldalú és tágabb regionális, nemzetközi viszonyai között adottságaival és forrásaival kereste a helyét. Vezetői nem csak elszenvedői voltak az eseményeknek, hanem a gyakori és radikális politikai-hatalmi változásokra különböző válaszokat dolgoztak ki és ezek megvalósítása érdekében döntéseket is hoztak. Azt, hogy pusztán a magyarul beszélők csoportja helyett kisebbségi magyar közösségről beszélhetünk – amely önmagát képes magyar kisebbségi társadalomként elképzelni – az elitek tevékenysége mellett a folyamatosan újraszerveződő etnikailag integrált magyar intézményességre vezetjük vissza.

A kisebbségi magyar közösségek dokumentálásának tartalomfejlesztése:

  1. az etnikai és felekezeti népszámlálási statisztikát községsoros internetes megjelenítése 1850-2012 között a Kárpát-medencében;
  2. a kisebbségi magyar közösségek történeti kronológiáinak elkészítése és internetes megjelenítése;
  3. a határon túli magyar periodikák digitalizálása és kereshető formátumban elérhetővé tétele;

A kutatás előzménye: A Kisebbségi magyar közösségek a 20. században OTKA 109173 projekt.

A kutatás módszertana: a népszámlálási adatokat lehetőség szerint mai közigazgatási beosztásra átszámolva közöljük; a kronológiákhoz mutatók készülnek; a már eddig digitalizált külhoni magyar sajtó hiányait is folyamatosan pótoljuk. A létrejött tartalmakat az intézeti honlapon illetve az adt+-ban jelenítjük meg.

A program eddigi eredményei:

L. Balogh Béni: Dél-Erdélyi magyarság kronológiája 1940-1944

Vincze Gábor: A romániai magyarság történeti kronológiája 1944-1989

Udvardy Frigyes: A romániai magyarság történeti kronológiája 1989-2009

Fedinec Csilla: A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája 1918-1944

Filep Tamás Gusztáv: Csehszlovákiai magyar kisebbség történeti kronológiája 1922-1938

Boér Kriszta: Kárpát-medencei sajtószemle (1999-2018)

Sebők László: Magyarország nemzetiségeinek etnikai és felekezeti adatbázisa 1870-2011

Sebők László: Vajdaság településeinek etnikai és felekezeti statisztikája 1870-2011

Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti adatai a népszámlálások alapján 1852-2011

Az Arcanum digitalizálta periodikák

https://file.tk.mta.hu/index.php/s/Ksf4cjcgAaqF2Tk

Hungaricana.hu

https://library.hungaricana.hu/hu/collection/ogyk_KeletiUjsag/

Korábbi kutatási eredmények

A projekt célja a magyar kisebbségi közösségek intézményesülés-történetének feltárása illetve az ilyen kutatások feltételeinek biztosítása volt.

1. A kisebbségtörténeti kutatási mezőben a fenti szemlélet képviseletével az, 1998-as illetve 2011-es nagy összefoglalók után (Kisebbségi magyar közösségek a 20. században c. kötet magyarul és angolul), a forrásfeltárást és a meglévő részpublikációk alapján a kronológiák összeállítását tartottuk a legfontosabbnak. A beszámolóban összegyűjtött 56 közleményből:

nyilvános publikáció: 40

kézirat: 16

9 könyv

17 tanulmány

(4 idegen nyelvű)

14 internetes közlés

 

Együtt elérhetők: http://kisebbsegkutato.tk.mta.hu/eredmenyek-otka-109173-kisebbsegi-magyar-kozossegek.)

 

 

A félszáz munka jellegét tekintve:

6 forrás-iratjegyzék,[1]

3 bibliográfia,[1]

1 repertórium,[1]

3 digitális szövegtár,[1]

2 sajtószemle,[1]

3 kronológia,[1]

9 megjelent könyvből 5 monográfia[1] 4 pedig dokumentum és forrásközlés.[1]

9 dokumentum-forrásközlő kötet, kéziratban[1]

3 kronológia, kéziratban[1]

 

2. A látszólag sokfelé ágazó eredmények mögötti szemléleti keret elemei:

 

2.1. A kisebbségtörténet, mint kutatási mezőn belüli alapfeladatok:

 

A projekt hosszú távon is legfontosabb eredményének tartom a következő öt megvalósítást:

a) Magyarságkutató/Teleki Intézet kézirattárának kutathatóvá tételét, amely az 1985 utáni magyarságkutatás és dokumentáció eredményeit tartalmazza a kilencvenes évek közepéig.

Ezáltal megkerülhetetlen lesz a minél szélesebb körű szakmai dokumentálódás.

b) Miniszterelnökség Nemzetiségi Osztályának iratszintű katalógusának létrehozását, a több mint 20 ezer tételnyi iratanyag átláthatóvá tételét. Ez ad arra lehetőséget, hogy a két világháború közti hazai nemzetiségpolitika és a szomszédos országokba irányuló magyarságpolitikát együtt értelmezhessük, hiszen ugyanezen intézményben folyt mindkettő irányítása.

c) Talán nem túlzás azt mondani, hogy az utóbbi évek külhoni magyarok történetével kapcsolatos két meghatározó kollektív monográfiájában sem tudtam volna teljesíteni e projekt nélkül. A 2016-ban megjelent három kötetes Székelyföld története XX. századi részéhez (III. köt.) sem volt kutatás finanszírozás rendelve, ezt az OTKA projektből biztosítottam, a két világháború közti közigazgatástörténeteket szintén innen finanszíroztam. A másik fontos eredmény a több mint 400 oldalas Magyarok Romániában 1990-2015 c. kötet, amelyben egy 100 oldalas történeti áttekintést adok az 1918-1989 közti történésekről, összefoglalva az utóbbi 25 év kutatásait. Ez a maga nemében az első ilyen 75 éves áttekintés. A kötet egészének szerkesztési, lektorálási munkái is a projektünk keretében Filep Tamás Gusztáv segítségével valósult meg.

2.3. A regionális kutatási igények és a tematizált kulcskérdések:

Az eredmények regionális tematika szerinti megoszlása a következő:

2 iratjegyzék és 1 sajtószemle összmagyar vonatkozású

4 szerbiai magyar téma

2 ukrajnai magyar téma

11 szlovákiai magyar téma

38 romániai magyar téma

A Népszolgálat kötet Kende Ferenc tanulmánya az addigi bevett hanyatlástörténet mellett a harmincas évek jugoszláviai közművelődési szervezeteinek ezreket megszólító mobilizációját állította a középpontba és ezen intézmények kutatását indukálta. A két társadalomtörténeti szöveggyűjtemény pedig a vajdasági magyar önkép szempontjából fontos, hogy feltárjuk a társadalmi problémákra való 1941 előtti és 1944 utáni helyi tudományos, szociografikus válaszokat.

A két ukrajnai téma, amelyek nyelvi jogok, nyelvhasználat felől közelítik meg a kérdést, mesze nem mutatja be Fedinec Csilla projektben végzett munkáját.

Szlovákia esetében az 1918 után kialakuló politikai közösségbe való beilleszkedésre helyeztük a hangsúlyt. Ennek alapját egy közel 3 ezer oldalas forrásfeltárás biztosítja, amelyet Angyal Béla és Filep Tamás Gusztáv végzett el. Szintén Filep Tamás Gusztáv munkája a Prágai Magyar Hírlap alapján egy kronológia/repertórium összeállítása. Ez egyben szisztematikusságát, mutatórendszerét tekintve mintaadó munka minden későbbi eseménytörténeti adattárhoz. Ugyanakkor a neten olvasható 17 évfolyamnyi PMH napilaphoz lényegében repertóriumként szolgál.

Románia vonatkozásában a már említette 1917-es összefoglaló köteten túl, minden bizonnyal a Népszolgálat kötetnek van a legnagyobb jelentősége. Ennek a fogalomnak az értelmezésével és gyakorlatival a harmincas évekre létrejött kisebbségi értékrend központi elvárás habitusát és annak megjelenési formáit írtuk le. A kötet Szlovákia vonatkozásában egyértelművé tette a Sarló hagyománnyal szemben a keresztényszociális eszmeiség tömeghatását, ahogy Jugoszláviában a pártpolitikával szemben a közművelődési önszerveződés mobilizáló erejét, Erdélyben pedig a transzilvanizmus jövőképe helyett a kisebbségi társadalmat intenzívebbé tevő minőségi megújulást hirdető, konkrét cselekvésre mozgósító, keresztényszociális világnézetet tematizálta. Illetve mindennek a spirituális tartalmaktól való megfosztás utáni alakváltozását.

A romániai kutatások másik központi kérdése az intézményi szerkezetek alakulása volt. Ennek része a megyei közigazgatástörténetek megírása (1918-1940), a „kis magyar világ” (1940-1944, nem a visszatérés eufórián, hanem) a közigazgatási működésen keresztüli vizsgálata. Ide tartozik a visszacsatolás katonai közigazgatásának feldolgozása is. Szintén az intézményműködés sajátosságainak feltárását célozta az Országos Magyar Párt és vezetőinek iratanyagának rendezése, kutathatóvá tétele, az első monográfia elkészítése a témakörben. A román etnopolitikai rezsim 1974-1989 közti dokumentumait is közöltük bevezető tanulmánnyal. A már említette háromnegyed évszázados összefoglaló is Románia magyarságpolitikájába keretezi az erdélyi magyarság történetét.

Kronológiák tekintetében Filep Tamás Gusztáv kézirata révén a húszas évektől 2000-ig a szlovákiai magyar történet feldolgozásra került.

Románia tekintetében Bárdi és Vincze valamint Udvardy munkáinak nyomán ugyanez a helyzet. Itt közben még készül egy Észak-Erdély 1940-1944 kronológia is. (A Vincze anyag egy előző változat duplájára bővített és új forrásokkal javított változata.)

Kárpátalján a két világháború közti kronológiát Fedinec Csilla készítette el és egy nagy forrásanyagot, friss ukrán szakirodalmat mozgósítva dolgozik a 1944 utáni folytatáson.

Szerbia vonatkozásában Mák Ferenc és Vékás János kronológiái fedik le a régió magyarságának történetét.

Publikációk, adatbázisok

A program aktuális megvalósításai:

Muravidék településeinek etnikai és felekezeti adatbázisa 1860-2001

Kárpátalja településeinek etnikai és felekezeti adatbázisa 1860-2001

 

Digitalizálások:

Népújság (Lendva) 1958-2019  47.000 p.

Bécsi Napló (Bécs) 1987- 2019  2200 p.

Vörös Zászló (Ungvár) 1945-1989, 54.000 p.

Magyar Képes Újság (Eszék) 1953-1996, 10.800 p. 

Új Symposion (Újvidék) 1965-1991  15.000 p. 

Székely Nemzet/Nép (Sepsiszentgyörgy) 1880-1944  54.000 p.

Marosvásárhelyi Kereskedelmi és Iparkamarai Jelentések (Mvh.) 1880-1910 2500 p.

Népújság (Marosvásárhely) 1989-2019.

 

Készülő kronológia:

Kovács Attila: A szlovéniai magyarság történeti kronológiája 1918-1991

Udvardy Frigyes: A romániai magyarság történeti kronológiája (sajtószemle) 2010-2018

Bárdi Nándor: A romániai magyarság történeti kronológiája 1989-2018

Popély Árpád: A csehszlovákiai magyarság történeti kronológiája 1944-1991