A magyarországi német szervezetek helyi és regionális szintű aktivitása 1924 és 1945 között

1. Háttér, megoldandó problémák. Előzmények a projektben

 

A magyarországi német kisebbségnek a vizsgált időszakban két hivatalosan elismert, országos szervezete volt. Ezek egy rövid párhuzamos, egymással versengő működéstől (1938-1940) eltekintve, időben egymást követve igyekeztek megszervezni a népcsoportot, és saját felfogásuknak megfelelően, jelentős mértékben eltérő politikai helyzetben képviselni annak érdekeit – a korszak egészében legtöbbször a magyar közigazgatás elutasító hozzáállása mellett. A Magyarországi Német Népművelődési Egyesület (MNNE) 1924-1940, a Magyarországi Németek Szövetsége (Volksbund) pedig 1939-1945 között fejtett ki aktivitást. A két szervezet történetének feldolgozására az elmúlt négy évtizedben alapvető – szemléletmódjukat tekintve sokszor egymással éles ellentétben álló – történeti feldolgozások születtek. A témakörben Magyarországon és Németországban megjelent releváns forráskiadások, tanulmányok és monográfiák a magyarországi, németországi és ausztriai levéltári forrásokra támaszkodva már lényegében feldolgozták a szervezetek országos vezetőségének magyar és német kormányzatokhoz fűződő viszonyát, programját és belső fejlődését. A feldolgozások azonban túlnyomórészt a makroszintre fókuszáltak, s bár az elemzésekben rendre előkerülnek regionális összefüggések, sőt természetesen a mondanivaló szempontjából fontos, helyi szintű események is, ez utóbbiak gyakran csupán a folyamatok, tendenciák érzékeltetésére szolgáló példaként jelentek és jelennek meg a vizsgálatokban. Az országos vezetés kifejezetten a helyi csoportok felé irányuló aktivitásának (megbeszélések, ünnepeken való részvétel, előadások stb.) szisztematikus feltárásával a mai napig adós a történettudomány.

Ugyanígy hiányos ismereteink vannak a falusi, városi tagszervezetek tevékenységéről is, mivel csak viszonylag kevés tudományos igényű helytörténeti, vagy mikrotörténeti munka tárgyalja behatóan ezt a kérdést. Korábban főleg a Tolna, Baranya, Pest és Bács-Kiskun megyei levéltárak közleményeiben jelent meg elvétve egy-egy olyan tanulmány, amely – legalább részben – a helyi szint tevékenységével foglalkozott. Az elmúlt években azonban született már néhány olyan monografikus igényű elemzés, amelyekben a kérdés teret kapott, még ha „csupán” a kitelepítés előzményeinek felvázolása kapcsán is. Lásd például Marchut Réka, Gonda Gábor, Grósz András, Eiler Ferenc doktori disszertációit, illetve tanulmányait.

 

 

2. Hipotézis, kulcskérdések, a projekt célkitűzései

 

A forrásfeltáráson nyugvó alapkutatás fő célja egy olyan országos vizsgálat megvalósítása, amely a két világháború közötti német szervezetek helyi és regionális szintű aktivitását térképezi fel, s ez alapján többek között elkészíti a két szervezet eddig hiányzó országos „aktivitás- és konfliktus-térképét”. A rendelkezésre álló levéltári források, és német nyelvű periodikák segítségével rekonstruálja az MNNE és a Volksbund vezetésének (funkcionáriusainak) helyi csoportok felé irányuló aktivitását, valamint összegyűjti azokat az információkat is, amelyek fellelhetők a helyi csoportok tevékenységével kapcsolatban.

 

  1. Az összegyűjtött információk iratkataszterbe való rendezése után három adatbázis készül. Az első az országos vezetés helyi szinten végzett tevékenységét gyűjti össze. A második a helyi csoportok aktivitásával kapcsolatban feltárható információkat rendszerezi, a harmadik pedig a dokumentumokban regisztrált konfliktusokat sorolja fel külön. Az adatbázisok összeállítása nem csupán egyfajta „leltárkészítést” jelent, hanem elengedhetetlen előfeltétele egy mélyebb elemzés elkészítésének is.

 

2. Az adatbázisok összeállítása több szempontú, monografikus szintű elemzést tesz lehetővé. A kézirat megkísérel több kérdésre is választ adni:

A/ Az országos szint aktivitása kapcsán választ keresünk arra a kérdésre, hogy a funkcionáriusok mely régiókat és településeket látogattak meg leggyakrabban, s arra is, hogy amennyiben eltérések figyelhetők meg ezen a téren, akkor annak mi volt az oka? Általában véve is fontos kérdés, hogy mik voltak a vidéki látogatások legfontosabb céljai (előadások, szüreti bál stb.), amellett persze, hogy minden ilyen út a szervezetépítés fontos eszköze volt. A kutatás segíthetne megválaszolni azt a kérdést is, hogy mely településeken, járásokban, megyékben jártak a látogatások leginkább konfliktussal a közigazgatás helyi, járási, megyei szerveivel, a lelkészekkel vagy tanítókkal, s mi ennek az oka? Az adatbázis kitűnő lehetőséget kínálhat arra is, hogy összevethessük az MNNE és a Volksbund vezetőségének aktivitását, és a helyi szintű látogatások céljában (például a Volksbund esetében egy új elem többek közt a „téli segély” propagálása a háború alatt stb.), valamint a közigazgatás reakciójában megfigyelhető esetleges eltéréseket is. Az is az elemzés tárgya kell, hogy legyen, hogy a két szervezet rövid párhuzamos működése idején milyen volt az aktivitásukban megfigyelhető különbség? (A Bleyer 1933-as halála és a Volksbund megalakulása közötti időszakban a vizsgálat fontos aspektusa lesz a kormányhoz közel álló „Gratz-csoport” belső ellenzékéhez tartozók (Basch-csoport) vidéki „aktivitási térképének” rekonstruálása.)

B/ A települési szint aktivitását rögzítő adatbázis segítségével megállapítható, hogy milyen aktivitási formák voltak jellemzők leginkább a helyi csoportokra, s volt-e ebben változás a két szervezet tevékenységének ideje alatt? (Itt igyekszünk kiszűrni azokat az eseményeket, amelyek az országos szint kezdeményezésére jöttek létre.) Melyek voltak azok a települések, amelyek a legtöbb rendezvényt tartották? Megfigyelhetők-e regionális különbségek az aktivitásban, s ha igen, akkor ennek mi lehet az oka? Az adatok azonban nem csupán a helyi csoportok aktivitásáról árulnak el sokat, hanem legalább annyira a közigazgatás nemzetiség-képéről, és a nemzetiségi problematikához való hozzáállásáról is. Megtudhatjuk azt is, hogy mely településeken számoltak be a legtöbb konfliktusról, és hogy ezeknek mi volt a forrása? De nem csupán a közigazgatás és a helyi német csoportok közötti feszültségről tudhatunk meg sokat, hanem a német és nem német lakosság között esetlegesen kialakult feszültségekről, sőt adott esetben még a német lakosságon belüli ellentétekről is. Külön (tartalomelemzésen alapuló) vizsgálatot érdemel, hogy mennyiben különböznek egymástól az egyes konkrét eseményekről készült beszámolók, ha azokat a nemzetiségi lapok vagy a közigazgatás tisztviselői készítették.

 

 

3. Alkalmazott módszer

 

Csakúgy, mint a két szervezet történetével foglakozó összes, más szerzők által eddig elvégzett elemzést, a projekt címében megfogalmazott kérdésfelvetés megválaszolását is jelentősen megnehezíti az a tény, hogy mind a két országos szervezet levéltára megsemmisült, s eltekintve néhány hagyatéktól, jó esetben is csupán az egyes minisztériumok és a közigazgatás (valamint az egyházak) megyei és járási szervei által elkészített, vagy általuk őrzött iratok állnak rendelkezésre a rekonstrukcióhoz. (A harmincas évek közepétől a főispánoknak havonta jelenteniük kellett a Miniszterelnökségnek és a Belügyminisztériumnak a területükön élő nemzetiségek aktivitásáról. Ez jelentősen megkönnyíti ennek az időszaknak a vizsgálatát.) Emellett a szervezetek német nyelvű lapjai olyan településekről szóló információkat is tartalmaznak, amelyek a projekt megvalósításánál mindenképpen figyelembe kell venni. A két különböző típusú forráscsoport abból a szempontból is kiegészíti egymást, hogy míg a levéltári anyag szükségképpen a közigazgatás szerveinek (általában nem nemzetiségbarát) hozzáállását tükrözi, addig a német lapok a szervezetek nézőpontjából közelítenek egy-egy eseményhez.

A vizsgálat alapvetően politika és szervezettörténet módszertanával dolgozik, emellett azonban a projektnek társadalomtörténeti aspektusai is vannak, amelyek a munka végső fázisában, az adatbázisokban felhalmozott információk kielemzése kapcsán kerülnek előtérbe. Ezen kívül a monográfia kéziratában külön fejezet foglalkozik majd azzal a kérdéssel, hogy egyes kiválasztott és általunk a problematikára jellemzőnek tartott események kapcsán mennyire tér el egymástól a szervezetek és a közigazgatás értékrendje és értékelése. Ebben a részben a tartalomelemzés módszertanát fokozottan segítségül hívjuk.

 

 

Felhasznált források

A felhasználni kívánt levéltári források egy részét a Magyar Nemzeti Levéltárban őrzik. A Miniszterelnökség Kisebbségi és Nemzetiségi Osztályának iratai (K28), valamint a Belügyminisztérium rezervált iratai (K149) között találhatók meg leginkább azok a dokumentumok, amelyeket a projekt keretében fel kell dolgozni. (A főispáni jelentések jelentős számban megmaradtak, ami nagyon fontos forrást jelent a kisebbségek történetéről.) Emellett 12 megyei levéltárban a főispáni bizalmas iratok őrzik azokat a jelentéseket, amelyeket a közigazgatás alsóbb szintű (járási, települési) szervei juttattak el a német kisebbségek aktivitásával kapcsolatban a megyei illetékeshez. (Bács-Kiskun, Baranya, Békés, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Sopron, Komárom-Esztergom, Pest, Somogy, Tolna, Vas, Veszprém) Amennyiben ezek a források csak töredékesen maradtak volna fenn, akkor a járási szint (főszolgabíró iratai) kutatásával a dokumentumok között remélhetőleg megtalálhatók a kisebbséggel kapcsolatos kimenő jelentések.

A levéltári dokumentumok mellett a másik fontos forráscsoportot a német szervezetek lapjaiban megjelentetett cikkek, beszámolók jelentik. Ezek feltárása is a vezető kutató feladata. (Sonntagsblatt, Neues Sonntagsblatt, Deutsche Zeitung, Deutscher Volksbote) Ezek amellett, hogy rendszeresen szemlézték a települési szinten történt fontosabb eseményeket, ki is egészítik a levéltári forrásokat, mivel ezek azokkal ellentétben a kisebbség országos vezetőségének nézőpontjából ismertetik az eseményeket.

 

4. Valószínűsített eredmények

 

1. A projekt fontos eredménye, hogy elkészülnek a téma szempontjából releváns fondokról az iratkataszterek. Ezen kívül három, az országos és regionális szintű elemzést is lehetővé tevő adatbázisban kerül összefoglalásra a magyarországi német szervezetek helyi és regionális aktivitása.

2. Az adatbázisok és a Google Maps összekapcsolásával olyan aktivitással és konfliktusokkal kapcsolatos tematikus térképek készülnek, amelyek felkerülnek az intézet honlapjára.

3. A kutatás részeredményeit hazai és külföldi konferenciákon ismertetem, amelyek jelentős része új publikációk megjelenésével is jár majd.

4. A kérdést feldolgozó, elemzésre koncentráló monográfia kéziratának elkészítése. A feldolgozás a magyarországi németek történetének a maga nemében mindeddig egyedülálló megközelítéssel elkészített elemzése lesz.