A szolidaritás mint a járvány okozta válságra adott válasz: akciók és diskurzusok

Vezető kutató: Feischmidt Margit

Résztvevők: Durst Judit, Hunyadi Márton, Kmetty Zoltán (ELTE és TK CSS-Recens), Neumann Eszter, Horváth György, Papp Z. Attila, Zakariás Ildikó, Zsigmond Csilla. Együttműködő partnerek: Sík Domonkos (ELTE TáTK), Zentai Violetta (CEU).

Kutatás időtartama: 2020-

A Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézetében folyó korábbi szolidaritás témájú kutatásokhoz kapcsolódva vizsgálatot indítunk annak felderítésére, hogy a COVID -19 járvány okozta válsághelyzetben a segítségnyújtásnak, a szolidaritásnak és a jótékony cselekvésnek milyen formái jelennek meg. Azok hogyan, milyen kapcsolatokra épülve, milyen intézményekbe ágyazódva szerveződnek meg; milyen formákban és platformokon kommunikálnak. Kiket céloznak meg az akciók kezdeményezői, és kiknek az együttműködésére számítanak. Különös figyelmet fordítunk arra, hogy milyen társadalmi kategóriák jelennek meg a segítségre, együttérzésre, támogatásra méltók (esetleg arra méltatlanok) között; és ezeket a szolidaritási tevékenységeket a résztvevők hogyan rangsorolják. Azon belül milyen helye van az egészségi állapotnak, az életkornak, a szegénység és a gazdasági hátrány által meghatározott társadalmi csoportoknak, továbbá etnikai és migrációból eredő kisebbségeknek. Vizsgálni fogjuk, hogy nyílnak-e meg új támogatási formák a mélyszegénységben élők irányába, vagy pont ellenkezőleg lezáródnak a korábbi források is. A kutatás elsősorban a városi és vidéki Magyarországra fókuszál, de együttműködő partnereink munkája révén angliai és romániai összehasonlításra is sor kerül.

A helyzet láthatóan új megvilágításba helyezi a globalizáció különböző formáit, a lokalitással kapcsolatos társadalmi kérdéseket, a bizalom és a félelem dinamikáit. A kutatás keretében az ESS adatokra és más hazai és nemzetközi kutatások adatbázisainak másodelemzése alapján megvizsgáljuk a bizalom és a járvány dinamikájának lehetséges összefüggéseit is.

Mint korábbi kutatásainkban, most is foglalkozunk azzal, hogy milyen értelmezői munka és társadalmi diskurzusok kísérik a jótékonyságot és a szolidáris cselekvést. Vizsgálni fogjuk, hogy milyen közösségi értékrendek és ideológiák jelennek meg a szolidaritást előhívó válság értelmezésében, egyéni és közösségi szintű megélésében, valamint annak megoldásait illetően.

Célunk továbbá megérteni, hogy a szolidáris cselekvők értelmezései hogyan illeszkednek a tágabb nyilvánosságba, illetve milyen hatással tudnak arra lenni. A médiatartalmak kvantitatív vizsgálati módszereivel tárjuk fel a szolidaritás fogalmának alakulását, a változás dinamikáit, a versengő vagy összeütköző értelmezések megjelenését. Média szövegek kvantitatív elemzésével felrajzoljuk, hogy a szolidaritás milyen témákba ágyazódik be, és milyen társadalmi és politikai szöveg kontextusokhoz kötődik. Egy online lakossági felmérés keretében a szolidáris cselekvések mintázatait nem csupán a segítők, hanem a rászorulók, a segítség címzettjei oldaláról is vizsgáljuk.

Módszer: on-line etnográfia, kvantitatív diskurzuselemzés, ESS és más hazai és nemzetközi adatbázisok másodelemzése, online lakossági felmérés, interjú

Publikációk:

A szolidaritási témájú kutatásokhoz kapcsolódó írás a TK oldalán: Kikkel érzünk együtt, és hogyan segítünk nekik? (2019. június 24.)