román légierő bombázza Nagyváradot, Szászrégent, valamint Kecskemétet és Ceglédet. // Megalakult a 2. magyar hadsereg Dálnoki Veress Lajos vezérezredes parancsnoksága alatt. Erői a Borsai hágótól Nagyvárad térségéig, mintegy 300 kilométeres vonalon helyezkedtek el (2., 7. és 9. póthadosztály, 2. páncéloshadosztály, 25. gyaloghadosztály, 1. és 2. hegyi pótdandár, 10. rohamtüzérosztály és a Székely Határvédelmi Erők 20 zászlóalja).

A Monitorul Oficial (Hivatalos Közlöny) közli a minisztertanács elnökségének 1626. sz. törvényrendeletét, mely helyreállítja (az eddig hatályban levő 1938-as alaptörvény helyett) az 1923. március 29-i alkotmányt, hatályon kívül helyezi az 1940 szeptember 5–7. között kibocsátott fasiszta jellegű törvényeket. Az ezen a napon kiadott 422. sz. (amnesztia jellegű) törvény intézkedik az internáló táborok feloszlatásáról (ennek a végrehajtása 1946-ig elhúzódik), a 445. sz. törvény pedig megszünteti a Románosítás Nemzeti Központját (Centrul Naţional de Românizare). Az ugyanekkor megjelent 443. sz. törvény – hivatkozván az Antonescu-rezsim 498/1942. sz. törvényére – ismét zár alá helyezi az ellenséges, hadviselő államok Romániában lévő vagyonát.   ? 1944. december 19.

Megjelenik a felsőoktatás átszervezéséről döntő 263.327. sz. közoktatásügyi miniszteri rendelet. A jogszabály az addigi orvosi karokból létrehozza az önálló orvostudományi egyetemeket, amelyek doktori címeket is adhatnak. (Ezt csak három év tanulással és tudományos munkával lehet megadni.) A marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet azonban a doktori adási jogot nem kapja meg. A törvény megszünteti Marosvásárhelyen a szervezés alatt álló gyógyszerészeti kart. (A magyar nyelvű gyógyszerészképzést végül 1949-ben mégis engedélyezik.) // A közoktatásügyi miniszter 263.327. sz. határozata a Bolyai Tudományegyetemen felállítja a matematika és fizikai, a természettudományi, kémiai, történelem és földrajzi, filozófiai, pedagógia és pszichológiai, filológiai, közgazdasági, jogi és közigazgatási tanszékeket. Marosvásárhelyen általános orvosi, gyermekgyógyászati, közegészségügyi, fogorvosi, gyógyszerészeti. // A közoktatásügyi miniszter 249. sz. rendelete elrendeli az önálló Magyar Művészeti Intézet (Institutul de Arta cu limba de predare maghiare din Cluj) felállítását (ugyanekkor hozzák létre a párhuzamos román intézetet is). A Magyar Művészeti Intézet három fakultással indul: zenei (a dékán: Márkos Albert), képzőművészeti (román tagozata is van, a dékán: Aurel Ciupe), színművészeti (a dékán: Poór Lili). (A koreográfiai kar a román intézetnél van, magyar tagozattal.) Az intézet rektora Kovács Zoltán képzőművész. ? 1949. február 6. // A Közoktatásügyi Minisztérium 263.318 sz. rendelete alapján elrendelik az Agrártudományi Intézet (Institutul Agronomic) Növénytermesztési Fakultása magyar tagozatának létesítését Kolozsváron. A képzés négy éves. (1951 őszétől öt évre emelik az oktatás időtartamát.) ? 1948. november 15.

Több Arad megyei, románok-lakta faluban (Gurba, Kerülős, Seprős, Apáti, Barakony, Szinte stb.) és a magyar Ágyán helyi felkelésekre kerül sor az erőszakos kollektivizálás miatt. A hadsereg és a milícia csapatai 3-án megszállják a falvakat és 12 földművest kivégeznek, mintegy százat pedig bebörtönöznek.

Letartóztatják László Ignác gyergyószentmiklósi római katolikus esperest, majd „a szocialista társadalmi rend elleni izgatás” vádjával Marosvásárhelyen hét évre ítélik. (Valódi „bűne” az lehetett, hogy nem volt hajlandó részt venni az ún. „békepapi” mozgalomban.)

A brassói hadbíróságon elkezdődik a csíkszentimrei párttitkár, Bors István elleni gyilkossági kísérlet vádlottainak pere. A katonai törvényszék első fokon enyhe ítéleteket hoz, ám „a nép kérésére” másodfokon az első és másodrendű vádlottat (akik a merényletet valóban elkövették) halálra ítélik, majd kivégzik, a többiek huszonöt-huszonöt év börtönbüntetést kapnak.

Megjelenik Maros Tartomány néptanácsa magyar nyelvű napilapjának, az Előrének az első száma.

Az Előrében megjelenik a Román Munkáspárt Központi Vezetése és a Minisztertanács határozata a jegyrendszer eltörléséről. A lap szerint: „A dolgozók nagy megelégedéssel fogadták a jegyrendszeren és fejadagon alapuló ellátási rendszer megszüntetését.”

A gyulafehérvári vasútállomáson – Márton Áron római katolikus püspöktől jövet – letartóztatják Dobai István kolozsvári jogászt. Megtalálják nála azt a memorandumot, amelyben kidolgozta az erdélyi kérdés rendezésének módozatát. Az elkövetkező napokban mintegy tucatnyi magyar értelmiségit tartóztatnak le, kiknek nagy részét bíróság elé állítják. (Jordáky Lajost – akit egyszer már 1954-ben elítéltek, de 1955-ben kegyelemmel szabadult, majd rehabilitáltak – négy hónapnyi vizsgálati fogság után kiszabadul, cserébe „nyilvános önkritikát” kell gyakoroljon.) ? 1957. szeptember 25. // Megalakul Chivu Stoica kormánya. A Minisztertanács elnöke (miniszterelnök):, alelnökei: Emil Bodnăraş, Mogyorós Sándor, Petre Borilă, Miron Constantinescu, Alexandru Bârlădeanu és Ştefan Voitec. A fontosabb tárcák: belügyminiszter Alexandru Drăghici, külügyminiszter Grigore Preoteasa, pénzügyminiszter Aurel Vijoli, igazságügyminiszter Gheorghe Diaconescu.

Székelyudvarhelyen meghal Haáz Ferenc Rezső (Szepesbéla, 1883.) etnográfus, pedagógus, a székelyudvarhelyi múzeum megszervezője, alapítója, 1948 és 1951 között az első igazgatója.

Csíkszeredában felavatják Nagy Imre képzőművész állandó kiállítótermét, emlékházát. Az avatóbeszédet Sütő András mondja.

Zöld Lajos csíkszeredai újságíró alkotótábort szervez a gyergyószárhegyi ferences kolostor épületében. Ezt követően minden évben magyar és román képzőművészek táboroznak Szárhegyen és elkezdődik a romos Lázár-kastély helyreállítása is.   ? 1980. június 4–7.

Kőröskisjenőn meghal Olosz Lajos (Ágya, 1891.) költő. Az Erdélyi Helikon egyik alapító tagja, a két világháború között több lap (Erdélyi Szemle, Pásztortűz, Ellenzék) munkatársa. 1942 és 1944 között a Magyar Népközösség egyik Arad megyei vezetője, 1944 őszén – több ezer dél-erdélyi magyarral együtt – fél évre őt is internálják.

Zsuffa Zoltán kovásznai matematika tanárt memorandumot nyújt be a Kovászna megyei elsőtitkárnak, Nagy Ferdinándnak. Ebben felpanaszolja, hogy április 29-én beidézte a sepsiszentgyörgyi Securitate, amikor tizenkét órán át vallatták, hadbírósággal fenyegették, megverték, majd házkutatást végeztek nála. Május 3-án ismét Sepsiszentgyörgyre rendelték be, majd 27-én Kovásznára, ezúttal már a megyei állambiztonsági vezető és egy bukaresti tiszt hallgatta ki, majd szabadon bocsájtották. (Az Amnesty International információi szerint azzal vádolják, hogy „nemzetiségi gyűlölködést szít” és hadbírósággal fenyegetik „államellenes agitáció” miatt.) Zsuffának az esete hamarosan kitudódik, ennek köszönhetően a Securitate „leszáll” róla. Levele 1979-ben szintén megjelenik a Witnesses.... című kötetben.

Bukarestben meghal Szemlér Ferenc (Székelyudvarhely, 1906.) író, költő, lapszerkesztő. 1923-tól jelennek meg első írásai, 1930 és 1948 között Brassóban újságíró, tagja az Erdélyi Helikonnak. 1945 és 1946 között az MNSZ brassói lapjának, a Népi Egységnek a szerkesztője, 1953-tól a marosvásárhelyi Igaz Szó szerkesztője. 1956-tól Bukarestben él, egy ideig az írószövetség titkára.

Ilie Verdeţi miniszterelnök hivatalos, „baráti” látogatásra Budapestre látogat. Elsősorban a kétoldalú gazdasági kapcsolatokon van a hangsúly.

Magyar–román írótalálkozót szervez Gyergyószárhegyre Domokos Géza, a Kriterion Kiadó igazgatója és Zöld Lajos csíkszeredai újságíró, az ottani képzőművészeti alkotótábor szervezője. A húsz magyar és nyolc román író a kölcsönös műfordítások, illetve a magyar irodalom belső problémáinek kérdéséről tanácskozik, de ennek kapcsán néhányan aktuális kisebbségi problémákat (pl. az anyanyelvi iskolázás, a magyar nyelvű könyvek számának csökkenését) is fölvetnek. (Beke György az Utunkban a táborról utólag úgy ír, hogy „Szárhegy a korszerű, mai Vécs” – utalva a két világháború közt minden évben megtartott marosvécsi Helikon-napokra.) A tanácskozás jegyzőkönyvének egy részét – a harmadik napi vita anyagát – a Korunk szeptemberi száma leközli, mire azzal vádolják meg a szervezőket, hogy „politikai fórummá” változtatták az összejövetelt, végül a november eleji kivizsgálást – közbenjárásra – Dumitru Popescu KB-titkár leállítja. (A következő évi szárhegyi tanácskozást az illetékesek végül még sem engedélyezik.)

Gyulafehérváron hosszas betegség után meghal Márton Áron római katolikus püspök (Csíkszentdomokos, 1896.) A harmincas években kolozsvári lelkészként az Erdélyi Iskola című katolikus pedagógiai folyóiratot szerkeszti György Lajossal. 1938-ban szentelik gyulafehérvári római katolikus püspökké. 1940–44 közt a dél-erdélyi magyarság szellemi vezetője. 1946-ban memorandumban tiltakozok (többekkel együtt) az erdélyi magyarság ismételt román uralom alá helyezése miatt. 1948–49-ben egyházi ellenállás fő alakja. 1949-ben lefogják majd 1951-ben hazaárulásért életfogytiglanra ítélik. 1955-ben kegyelemmel kiszabadul, de 1957 és 1967 között háziőrizetben tartják Gyulafehérvárott. Utóda a még májusban kinevezett Jakab Antal, a korábbi segédpüspök lesz. Márton Áron október 4-i búcsúztatásán (melyen a gyászmisét Lékai János esztergomi érsek celebrálja) mintegy három-négyezer ember van jelen, a romániai magyar szellemi élet nagy része (a politikusok közül Takács Lajos, Király Károly) és számos külföldi vendég (a szabadkai és eszéki püspökök), Fazekas János miniszterelnök-helyettes táviratot küld – ami egyik oka lesz az 1982-es leváltásának.

Bartha Tibor és Tóth Károly püspökök vezetésével Erdélyben jár a Magyar Református Egyház küldöttsége. Bartha a szülőfalujában, Mezőpaniton is prédikál.

Bukarestben meghal Bányai (Baumgarten) László (Kőrösbánya, 1907.) egyetemi tanár, kutató. Franciaországban szerez egyetemi diplomát, majd 1934-40 között a MADOSZ központi titkára, 1945-46-ban az MNSZ egyik alelnöke, 1950-52 között oktatási miniszterhelyettes, 1952-56 között a Bolyai egyetem rektora, 1956-tól 1958-ig oktatásügyi államtitkár, 1959-től a bukaresti Történeti Intézet aligazgatója. Számos állami és párttisztség betöltése mellett történelmi tárgyú cikkei, publicisztikái jelentek meg.

A marosvásárhelyi Új Élet c. havilapban Bartis Ferenc feltűnően kritikus riportban számol be egy környékbeli falu (Toldalag község) élelmiszer-ellátási problémáiról. A bukaresti nagykövetség információi szerint a falvakban állandósult a cukorhiány, Hargita megyében a fejadag havonta fél, míg Sepsiszentgyörgyön egy kilogramm.

Bukarestben ülésezik a magyar–román történész vegyesbizottság. A VIII. ülésszakon a két fél visszafogottságról tesz tanúbizonyságot.