Popély Árpád: Két választás Csehszlovákiában. A szlovák országgyűlés és a kárpátukrán szojm megválasztása (1938-1939)

Popély Árpád: Két választás Csehszlovákiában. A szlovák országgyűlés és a kárpátukrán szojm megválasztása (1938-1939)

„Az 1938. szeptember 29-i müncheni egyezmény nem csak a szudétanémet területek elvesztését jelentette a csehszlovák állam számára, hanem végzetes következményekkel járt az ország politikai berendezkedésére is, s döntő mértékben hozzájárult a demokratikus jogrend leépítéséhez az ún. második Cseh-Szlovák Köztársaságban. Paradox módon ekkor valósult meg Szlovákia és Kárpátalja Prága által közel húsz éven át elutasított autonómiája, s ekkor választották meg a két autonóm tartomány törvényhozását, a szlovák országgyűlést és a kárpátukrán szojmot.

            Évekkel korábban, a parlamentáris demokrácia keretei között még mind a szlovák, mind pedig a ruszin autonómia a demokrácia és Csehszlovákia egységének fő letéteményese lehetett volna. A Szlovákiában és Kárpátalján hatalomra jutó, a nemzetiszocialista Németországtól inspirált és abban támaszukat látó politikai erők azonban a központi hatalom meggyengülését a többpártrendszer felszámolására és politikai ellenfeleik félreállítására használták fel. Ilyen körülmények között már az autonómia és az autonóm parlamentek megválasztása sem a demokrácia ügyét szolgálta, hanem a totalitárius szlovák és kárpátukrán államiság kiépítésének útját egyengette.

            A kötet elsőként tesz kísérletet a két választás történetének, azon belül is elsősorban nemzetiségi vonatkozásainak a feldolgozására. Szerzője a történéseket elsősorban a felvidéki, illetve a kárpátaljai magyarság szemszögéből vizsgálja. Ugyanakkor nem szorítkozik kizárólag a magyar kisebbség szerepének az ábrázolására, már csak azért sem, mivel a magyarság csupán az egyik, az első bécsi döntést követően pedig már nem is a legnagyobb lélekszámú kisebbsége volt az autonóm Szlovákiának és Kárpátaljának. A két választás legnagyobb konfliktusforrását – a többpártrendszer felszámolása és a választások egypárti jellege mellett – ráadásul nem is feltétlenül a magyar kisebbség és a hatalom közötti konfrontáció jelentette, sokkal inkább a szlovákiai ruszinok önálló választási részvételének a meghiúsítása, Kárpátalján pedig az ukrán–ruszin szembenállás.”

 

TARTALOM

Előszó

I. AZ AUTONÓM SZLOVÁKIA ORSZÁGGYŰLÉSÉNEK MEGVÁLASZTÁSA 

1. A szlovák autonómia és a Néppárt egyeduralmának kiépülése

2. Az autonómiatörvény elfogadása és a választások kiírása 

3. A néppárti jelölőlista

4. A választási kampány

5. A nemzetiségek és a választások

5.1. A Német Párt választási kampánya

5.2. Az Egyesült Magyar Párt és a választások 

5.3. A ruszinok önálló választási részvételének szándéka és kudarca

5.4. Akik helyet sem kaptak a jelölőlistán: a csehek és a zsidók 

6. A választások napja, 1938. december 18-a 

7. A választások eredménye és értékelése 

8. Hogyan szavaztak a nemzetiségek? 

9. A szlovák országgyűlés megválasztott képviselői 

10. Az országgyűlés alakuló ülése

11. Az országgyűlés és a képviselők utóélete

12. Epilógus 

II. KÁRPÁTALJA ÉS A KÁRPÁTUKRÁN SZOJM MEGVÁLASZTÁSA 

1. Kárpátalja autonómiája és az ukranofil politikai irányzat hatalomra jutása 

2. Az autonómiatörvény elfogadása és a választások kiírása 

3. Az ellenzéki jelölőlisták elutasítása 

4. Az UNO jelölőlistája

5. A választási kampány 

6. A nemzetiségek és a választások

6.1. A kormánylistát támogató kisebbségek 

6.2. Magyarország, a kárpátaljai magyarság és a választások

7. A választások napja, 1939. február 12-e 

8. A választások eredménye

9. Hogyan szavaztak a nemzetiségek? 

10. A szojm alakuló ülésének összehívása 

11. A szojm megalakulása és Kárpáti Ukrajna önállóságának kihirdetése 

12. Epilógus 

Felhasznált források és irodalom

Személynévmutató 

Helységnévmutató 

Summary

Zhrnutie

Резюме