Bibliográfiai újdonságok

Mindennek van „azonban”-ja

Mindennek van „azonban”-ja

A Kriterion Kiadónál megjelent kollégánk, Filep Tamás Gusztáv Mindennek van „azonban”-ja című könyve. 

„Gyerekkoromban azt hitték rólam, hogy az erdélyi magyar irodalom tudora leszek, aztán az 1980-as évek második felében, amikor a Romániából Magyarországra települők és menekülők az erdélyi magyarság ügyét folyamatosan napirenden tartották, tudatosan fordultam a csehszlovákiai magyarok akkor még ritkábban kutatott története felé; könyveim többsége erről, főleg a két világháború közötti korszakról szól. Több évtizedes szünet után tízegynéhány évvel ezelőtt tértem vissza az eredeti területre. Az utolsó években kimondottan kapóra jött számomra a munkahelyemen, a budapesti Kisebbségkutató Intézetben folyó Székelyföldi önképépítés a 19–20. században program, melynek célja a Székelyföldön élő magyarok mint a magyar nemzetépítésen belüli regionális, néprajzi csoport identitásépítésének feltárása. (Eddig 18 kötet, 37 önálló tanulmány, 4 PhD dolgozat, 16 tudományos segédlet, adatbázis, 124 interjú és egy kérdőíves szociológiai kutatás készült el.) Az e kötetben közölt írások nagy része ehhez a programhoz kapcsolódik, köztük olyanok is, amelyeknek szereplői nem székelyek, de e közösségen belül is hatottak.

Az írások a szerzői szándék szerint hozzá szeretnének járulni a kötetben többször is idézett Láng Gusztáv által sokszor hangoztatott kánonreformhoz.”

(Filep Tamás Gusztáv)

Antal Róbert-István: A nemzetét szerető szocialista. Jordáky Lajos (1913-1974)

Antal Róbert-István: A nemzetét szerető szocialista. Jordáky Lajos (1913-1974)

A Kriterion Kiadó és az Erdélyi Múzeum Egyesület kiadásában jelent meg Kolozsváron Antal Róbert-István: A nemzetét szerető szocialista. Jordáky Lajos (1913-1974) című könyve intézetünk kutatási programjának támogatásával.

Lehet-e a jó kommunista egyszersmind jó erdélyi magyar? Szociáldemokrata, majd kommunista politikusként, az államszocialista  diktatúra kiépítését követően a kulturális  szférába kiszorított hithű marxistaként azzal a dilemmával szembesült, hogy megoldhatja-e  a kisebbségi lét kihívásait az erdélyi magyar közösségek osztályszempontú emancipációja?

A könyv bevezetője és tartalomjegyzéke itt olvasható.

Gagyi József: Villanyos és közössége. Villamosítás, modernizáció: történet a Nyárádmentén (1945-1989)

Gagyi József: Villanyos és közössége. Villamosítás, modernizáció: történet a Nyárádmentén (1945-1989)

A Kriterion Kiadó és az Erdélyi Múzeum Egyesület kiadásában jelent meg Kolozsváron Gagyi József: Villanyos és közössége. Villamosítás, modernizáció: történet a Nyárádmentén (1945-1989) című könyve intézetünk kutatási programjának támogatásával.

A jobbágyfalvi Sztrátya Domokos, a Nyárád felső folyásának vidékén egykor közismert villanyos jóval több volt adatközlőnél. Túl azon, hogy maga és közössége életére reflektált, a kortársak a falvak, a korszak kíváncsi megfigyelője is volt. Személyében  egyfelől  egy jobbágyfalvi gazdaemberrel, másfelől egy állami alkalmazottal, ezeken túl meg egy „álruhás” társadalomkutatóval találkozhatunk.

A könyv bevezetője és tartalomjegyzéke itt olvasható.

Jeney Éva: A megosztó és a megosztható múlt

Jeney Éva: A megosztó és a megosztható múlt

Józan Ildikó és Filep Tamás Gusztáv szerkesztésében és utószavával megjelent a Kriterion Kiadónál Jeney Éva 'A megosztó és a megosztható múlt' c. posztumusz könyve (megrendelhető ITT). A kötetben négy témakörben született tanulmányok olvashatók. Az első egység a 19–20. századi magyar–román kapcsolattörténet néhány fontos pontját és folyamatát, valamint a két világháború közötti erdélyi magyar irodalom ideológiájának, a transzszilvanizmusnak az alapjait és eszmevilágát dolgozza föl. A második ciklus központi alakja Kuncz Aladár. A harmadik fordításelméleti tanulmányokat tartalmaz, a negyedikbe pedig főként azok a Paul Ricœurről szóló tanulmányok kerültek, amelyekben továbbgondolta a francia protestáns szerzőről monográfiájában mondottakat, s különösen a hermeneutika esélyeivel és „az irodalomtudomány és más szakmák egymásrautaltságával” foglalkozik.

Az ukrajnai őslakostörvény és a kisebbségi közösségekről szóló törvény szövege magyarul, kommentárral

A törvények magyar fordításaival együtt megjelent Fedinec Csilla elemzése a 2021-ben elfogadott "Ukrajna őslakos népeiről" szóló törvényről a Pro Minoritate folyóirat 2023/tavaszi számában (elérhető: ITT), illetve a 2022-ben elfogadott, "Az ukrajnai nemzeti kisebbségekről (közösségekről)" szóló törvényről a Fórum Társadalomtudományi Szemle 2023/2. számában (elérhető ITT).

Populist radical-right governments in Central-Eastern Europe and education policy-making: a comparison of Hungary and Poland

A Journal of Contemporary European Studies folyóiratban (IF: 1,208) megjelent Neumann Eszter és Pawel Rudnicki közös tanulmánya, amely ITT érhető el, illetve Neumann Eszter kérésre tud szerzői példányt küldeni.

Abstract. In the European political landscape characterized by the strengthening influence of Eurosceptic, radical-right, and populist parties, Hungary and Poland represent insightful cases for understanding how the populist radical right uses its power in government and acts in full capacity to design education policies. From a systematic comparison of the education policy trajectories taken by Hungarian and Polish populist radical-right governments, we identified three characteristic patterns of populist radical-right education policy-making in the two countries: commitment to a conservative-nationalist agenda through comprehensive, systemic interventions, the implementation of Christian identitarianism through conceptualising public education as Christian upbringing, and finally, the gradual extremisation of the education agenda combined with the growing influence of transnational conservative knowledge transfer centred on the ‘gender wars’. We find that the boundary between far-right nativist and nationalist positions and Christian-conservative standpoints has faded away, and the two governments, which identify as Christian conservative, have increasingly mainstreamed far-right agendas.