Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézet

A Szombat március 10-ei interjúja Bányai Viktóriával ITT olvasható.

Akár egyes magyarországi roma közösségek felét is érintheti a láthatatlan migráció – állítja Durst Judit szociológus. A kutató több mint húsz éve úgy szerez információt a legszegényebb cigány családok életéről, hogy beköltözik hozzájuk, így testközelből látja, milyen elképesztő fordulat történt a cigányok körében. A néhány éve a szegregált falujukból legfeljebb Miskolcig eljutó romák a kanadai nagy migrációs hullám után ma Spanyolországtól Hollandián keresztül Németországig tízezerszámra dolgoznak a legkeményebb fizikai munkát végezve. Hogyan jelent meg az uzsorás mellett a toborzó? Miért Németországba mennek, ha a megyében pont ugyanaz a gyár kínál munkát nekik? Kudarc vagy siker volt a kanadai kaland, amely egy-egy romatelep nyolcvan százalékát is érinthette? Ha munkát kapnak kint, miért térnek újra és újra vissza Magyarországra? A Válasz Online interjúja munkatársunkkal, Durst Judittal ITT olvasható.

A 32 éve független Ukrajna a kilencedik évét tölti a háborúban. Az orosz agresszió több mint egy éve tartó újabb szakaszában ma már minden harmadik ukrán állampolgár közvetve vagy közvetlenül érintett. A keleti front szinte „halott” régióiban többségében már csak az idős lakosok maradtak, akik az elmúlt 8 évben is úgy döntöttek, hogy nem hagyják el otthonukat. Mit tudunk a több mint 365 napja tartó orosz-ukrán állóháborúról? Milyen hatással volt Ukrajna belső viszonyaira? Hogy élnek és gondolkodnak most az ukránok? Hogyan működik az ukrán állam a mindennapokban? 

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont podcast-sorozatának, a Glosszának a vendégei voltak Fedinec Csilla, a Társadalomtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa,  a kelet-közép-európai kisebbségi kérdés és Ukrajna politikatörténetének kutatója, valamint Vörös Szabolcs, a Válasz Online külpolitikai újságírója, aki a háború kirobbanása, 2014 óta jár az ukrán területekre és idén januárban is több napot töltött a keleti fronton. A teljes adás meghallgatható ITT.

A Népszava március 4-én interjút közölt Fedinec Csillával, aki szerint Oroszország az agresszióval elérte, hogy bármiféle kényszer nélkül is minden korábbinál ukránabb világ legyen. A teljes interjú elérhető ITT.

A 24.hu interjúja Durst Judittal, aki két évtizede jár vissza egy olyan észak-magyarországi faluba, ahol az uzsora több tucat család túlélését jelenti. Az állam szerinte félrenéz, ez lehet a magyarázata, hogy a rendőri statisztikák szerint 2022-re lényegében megszűnt az uzsora Magyarországon. A szociológus szerint azonban a mélyszegénységben élők körében a helyzet rosszabb, mint korábban. Stressz, kiszolgáltatottság, kezelhetetlen adóssághegyek, végrehajtók. Erre érkezett most a válság. A cikk ITT olvasható.

A Mandiner december 15-én megjelent interjúja Fedinec Csillával a novemberben Tóth Norberttel közös Romantikus jog – fapados gyakorlat: A magyar–ukrán szerződéses viszony címmel megjelent kötet kapcsán. A teljes interjú elérhető ITT.

Van, amikor nem a kétségbeesés lesz úrrá, hanem az az érzés, hogy meg fogjuk csinálni. A háború előtt Ukrajna egy eléggé diszfunkcionális állam volt, de ahhoz képest most szinte pikk-pakk módon működik: lehet közlekedni, a közigazgatás a helyén van, még mindig van valamilyen szociális háló. A tél azonban kritikus lesz. Bár az oroszok módszeresen támadják az ukrán polgári infrastruktúrát, az össztársadalmi ellenállás és a civil összefogás a súlyos traumák ellenére rendkívül erős – nyilatkozta Fedinec Csilla a G7 december 10-ei Podcast adásában. Az adás elérhető ITT.

Bányai Viktória december 5-én a Klubrádió Tűréshatár c. műsorának volt a vendége, amelyben a magyarországi zsidó cserkészet történetéről beszélt. A teljes adás meghallgatható ITT.

Fedinec Csilla írása a BBC History 2022. novemberi számában olvasható: ITT.

„Azokban a vidéki közegekben, ahol ennek tétje van, ott valóban az alacsony státusú, gyakran roma gyerekeknek az egyházi iskolákból való kirekesztése történik, de az ország nyugati részén vagy a nagyvárosokban árnyaltabb ez a történet, ott más a motivációja az egyházi iskolák alapításának és a választásának is, ott nem feltétlen a helyi elité az egyházi iskola, hanem inkább oktatási alternatívaként tekintenek rá a szülők” – mondta a Qubitnek Neumann Eszter az egyházi oktatás bővülésének társadalmi hatásairól az Educatio folyóiratnak az egyházi oktatásról megjelent különszámának tanulmányai kapcsán. A cikk ITT olvasható.