Kétoldalú szerződéses kapcsolatok és kisebbségvédelem Közép- és Délkelet-Európában

Az 1990-es években az ENSZ, az EBESZ és az Európa Tanács keretében is számos kisebbségvédelmi okmányt fogadtak el. A multilaterális kezdeményezéseken és szerződéseken túl (Európa Tanács Nemzeti kisebbségek védelméről szóló Keretegyezmény; Regionális vagy kisebbségi nyelvek európai kartája) sok kétoldalú szerződést is kötöttek az európai államok. A kutatás célja, hogy a kétoldalú szerződések elemzésén keresztül értékelje, milyen szerepet játszanak a kisebbségek jogainak védelmében ezek a szerződések, mennyire hatékony a végrehajtásuk, milyen párhuzamokat lehet vonni a különböző államok hasonló szerződéseivel és kétoldalú kapcsolataival. Kiemelt figyelmet kap a Magyarország és szomszédjai között megszületett alapszerződések és más kisebbségvédelmi megállapodások keletkezésének körülményei, alkalmazásának tapasztalatai és problémái.

A kutatás új perspektívába helyezheti Magyarország anyaállami szerepvállalását, értékelheti és értelmezheti a kétoldalú szerződések szerepét a kisebbségeket érintő ügyekben és a magyar nemzetpolitikában. Az összehasonlító elemzés és a dél-kelet-európai államok bevonása a kutatásba tágabb európai környezetben teszi értelmezhetővé a kisebbségi jogi normák megjelenését a kétoldalú kapcsolatokban.

A kutatás arra keresi a választ, hogy a közép- és kelet-európai valamint a nyugat-balkáni országok között milyen szerepet játszottak a bilaterális szerződések a kisebbségvédelemben? Milyen hatása lett a Magyarország és szomszédjai között megkötött alapszerződéseknek a kisebbségek helyzetének változásában? Mennyire hatékonyak ezek?

A kisebbségeket érintő kétoldalú szerződésekben a szerződő államok rendre jogi kötelezettségként ismernek el és hivatkoznak olyan ENSZ, EBESZ vagy Európa Tanács dokumentumokra, amelyek jogilag nem kötőerejű ajánlásokat tartalmaznak. Mennyiben lehet ezt a gyakorlatot egy regionális nemzetközi szokásjog kialakulásaként értékelni?

A szerződésekben létrehozott kisebbségi vegyesbizottságok működésének, a vegyesbizottságok üléseinek és jegyzőkönyveinek elemzése feltárja, hogy mennyire tartják be a kormányok vállalásaikat, milyen formában ültetik át a gyakorlatba a vegyesbizottsági megállapodásokat. Fontos kérdés, hogy miként valósul meg a kisebbségek részvétele a szerződések alkalmazásában, a vegyesbizottságok munkájában.
 

Kutatók

Vizi Balázs, kutatásvezető

Dobos Edgár

Nagy Noémi

Kántor Zoltán

Korhecz Tamás

Tóth Norbert

 

A kutatás futamideje: 2016. október 1. – 2019. szeptember 30.

Projektfinanszírozás: Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs alap, OTKA-K120469

 

 

Mobilitás és befogadás a többnyelvű Európában (Mobility and Inclusion in Multilingual Europe - MIME)

A MIME az európai soknyelvűségről szóló kutatás, amelyet az Európai Bizottság 7. keretprogramja támogat. Egy eredeti, multidiszciplináris megközelítésben a MIME a politika számára releváns, jól felépített javaslatokat készít, olyan nyelvpolitikák és stratégiák meghatározásával, amelyek a legjobban vegyítik a „mobilitást” és a „befogadást”. A különböző elméleteket és módszereket olyan elemző keretbe helyezi, amely biztosítja ezek gyakorlat-központú integrálását. A MIME egy többnyelvű Európában a mobilitás és a befogadás egymással potenciálisan összeütköző céljainak kibékítésére szolgáló intézkedéseket fogalmaz meg, összegez és ajánl. Ahelyett, hogy az e célok meglévő kompromisszumokat adottnak tekintenénk, a konzorciumban részt vevő kutatók úgy gondolják, hogy ezeket meg lehet változtatni, mind szimbolikus, mind anyagi/finanszírozási értelemben és amellett érvelnek, hogy ezt a célt a legjobban, gondosan megtervezett közpolitikák és a civil társadalom dinamikájának intelligens alkalmazásával lehet elérni.

A kutatás első eredményeit mutatja be röviden és összefoglalóan a MIME Vademecum http://www.mime-project.org/vademecum/

A kutatási konzorcium tagjaként a Kisebbségkutató Intézetben a nyelvi kisebbségi jogok nemzetközi jogi védelmét vizsgáltuk. A fő kérdés az volt, az ENSZ emberi jogi intézményei, szakértői bizottságai (treaty bodies) munkájában, az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlatában hogyan jelennek meg a nyelvi jogok, lehet-e az egyetemes emberi jogok részeként kezelni ezeket?

A kutatásban külön esettanulmány készült arról, hogy a szerbiai Vajdaságban hogyan érvényesül a többnyelvűség és milyen hatásai vannak a szerbiai szabályozásra és gyakorlatra az ország EU-csatlakozási törekvéseinek, a nemzetközi jogi normáknak, illetve Magyarország anyaállami politikájának.

Kutatók

Vizi Balázs, kutatásvezető

Dobos Edgár

Horváth György (2015-2016)

Nagy Noémi

A kutatás futamideje: 2014. március 1. – 2018. december 31.

Projektfinanszírozás: Európai Unió 7. keretprogram 613344 sz. kutatási támogatása (MIME projekt)