Magyarországi nemzeti kisebbségek 20. századi történetének forrásfeltárása

 

Kutatás leírása

 A magyarországi nemzeti kisebbségek 1920-tól 1989-ig terjedõ történetének feldolgozásával történetírásunk a mai napig adós. Az egyes kisebbségek sorsával foglalkozó szakirodalom jelentõs része vagy csak egyes, a kisebbség szempontjából meghatározó eseményre, vagy eseménysorra koncentráló, korlátozott számú esettanulmányból áll, vagy pedig az érintett kisebbségek történetét nagy ecsetvonásokkal felrajzoló, csak a sarokdátumok és események alapján megírt áttekintõ, lényegében ismeretterjesztõ munka. Kivételt képeznek ez alól a magyarországi németek két világháború közötti történetével foglalkozó, fõleg Tilkovszky Loránt és Bellér Béla életmûvével fémjelzett, alapvetõen a politikatörténetre fókuszáló munkák. A magyarországi kisebbségek sorsát folyamatában, politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális összefüggéseiben vizsgáló, monografikus igényû tudományos munkák azonban a mai napig nem születtek. A kérdés feldolgozása már csak azért is váratott magára, mert az ehhez szükséges szisztematikus, meghatározóan levéltári forrásokon nyugvó alapkutatások az esetek nagy többségében a mai napig nem történtek meg, illetve csak meghatározott idõszakokra vonatkozó forrásfeltárások készültek, akkor is fõleg az állam nemzetiségpolitikájának tisztázása céljából. (Pl. Balogh Sándor (fõszerk.): A magyar állam és a nemzetiségek 1848-1993. Napvilág Kiadó, Budapest, 2002; Tóth Ágnes (szerk.): Pártállam és nemzetiségek. 1950-1973. BKMÖL, Kecskemét, 2003; Weidlein, Johann (szerk.): Geschichte der Ungarndeutschen in Dokumenten 1930-1950. Selbstverlag, Schorndorf, 1958/59.) A kérdéskörben eddig született két kronológia elsõsorban a politikatörténetre fókuszált, s a kisebbségek társadalom-, gazdaság- és kultúrtörténetének bemutatását csak marginálisan végezte el. (Tilkovszky Loránt: A magyarországi németség történetének kronológiája 1919 augusztusától 1938 márciusáig. In: Somogy Megye Múltjából. 17. 1986, 377-407; Eiler Ferenc: A magyarországi német kisebbség kronológiája 1945–2000.

http://eilerkronologia.tortenelem.mtaki.hu/.)

 

Projektünk célja, hogy ezt a hiányosságot felszámolja, illetve, hogy ennek a középtávú intézeti törekvésnek a hátterét megteremtse. A fellelhetõ 1920 és 1989 közötti idõszakra vonatkozó releváns primer és szekunder források összegyûjtésével, kiértékelésével és feldolgozásával lehetõség nyílhat arra, hogy a tudatos építkezés jegyében a „kronológia, forrásfeldolgozás, monográfia” hármasságának jegyében elkészítsük azokat a hiánypótló kiadványokat, amelyek nélkül a magyarországi kisebbségek legújabb kori története nem tekinthetõ feldolgozottnak. Mivel a magyarországi nemzetiségek legújabb kori története gyakorlatilag feldolgozatlan, az ezt a célt kitûzõ projekt elsõ, és legfontosabb lépése a módszeres forrásfeltárás kell, hogy legyen. Csupán ezt követõen lehet a feldolgozás különbözõ fázisait megvalósítani. Ezeknek egymásra épülõknek, a szintetizálás felé mutatóknak kell lenniük. Ezért választottuk a kutatás eredményeinek elõször kronológiákban, majd dokumentumkötetekben, végül pedig monográfiákban való közreadását.

Ennek elsõ lépéseként, a 4 éves tervezett projekt keretében a források összegyûjtése, feldolgozása, rendszerezése mellett 1 kronológia kéziratának elkészítését tervezzük, amelyet a projekt zárására meg is kívánunk jelentetni. Emellett elkészítjük egy forráskiadvány kéziratát, „Iratok a magyarországi kisebbségek történetéhez 1920-1945” címmel.

 

A kisebbségekre fókuszáló adat- és forrásgyûjtésének nemcsak politika-, hanem gazdaság-, társadalom-, sõt intézménytörténeti szempontokat is figyelembe kell vennie. Ennek megfelelõen nem korlátozódik csupán az állami törvényi és rendeleti szabályozás, valamint a politikai eseménytörténet rekonstruálására, hanem figyelemmel lesz a kisebbségek és az egyházak viszonyára, az oktatási kérdésekre, az egyesületi szférára, sõt a kisebbségek külkapcsolatainak alakulására is. Természetesen az egyes kisebbségekrõl feltárható források, s ezzel a kiértékelhetõ anyagok mennyisége egymástól jelentõsen eltérõ, mind a világháború elõtti, mind az azt követõ korszakban. (Ez függ a kisebbség számarányától, az állam kisebbséggel szemben tanúsított magatartásától és a kisebbség szervezettségétõl is.) Ez azonban adottság, a kronológiák és a forrásgyûjtemények nem törekedhetnek arra, hogy az egyenlõség jegyében minden egyes kisebbség történetét azonos mennyiségû adat illetve forrás szemléltesse, arra azonban igen, hogy minden egyes kisebbségrõl a lehetõ legalaposabb kutatással mindazokat az adatokat feltárja, amelyek hozzájárulhatnak az érintett közösség múltjának részletes feltárásához.

 

A tervbe vett forrásfeltárások (és természetesen az ebbõl készülõ kronológiák és forráskiadások) vázát az állam kisebbségpolitikai intézkedéseinek minden érintett kisebbséget érintõ fontosabb eseményei adják. Erre a szintre épülnek rá az egyes kisebbségekkel kapcsolatos politikai jellegû események. Következõ szintet jelentenek a kisebbségek szervezettörténetével kapcsolatos fontosabb források és dátumok. A kisebbségek „kulturális-egyesületi életét” is megjelenítik a kronológiának és forrásgyûjtemények, legalább az alakulás, megszûnés és a fontosabb események rögzítése szintjén. Külön kihívást jelentenek az oktatási intézményekkel kapcsolatos adatok. Itt a releváns intézményalakulás-megszûnés mellett a fontosabb, valamilyen szempontból jelentõs események rögzítése a cél. Az oktatási intézményekkel kapcsolatban – legalábbis a második világháború után – 4 évente közölni kell a legfontosabb oktatásstatisztikai adatokat. Az egyházak és nemzetiségek kapcsolata jelenleg talán a legnehezebben megfogható. A két világháború között fõleg oktatási, egyházpolitikai ügyekkel kapcsolatban remélhetünk fontos dokumentumokat és adatokat. A második világháború után – a politikai helyzet miatt - az adatok összetétele jelentõsen meg fog változni. Itt fõleg az egyházak és a kényszermigráció kapcsolatára, valamint azokra a helyi közösségekre koncentrálunk, ahol még valamilyen formában volt kisebbségekhez kapcsolódó szolgálat (lásd. az evangélikusoknál a szlovák „Luther-udvar” stb.) Fontos információcsoportot jelentenek továbbá a kisebbségek médiajelenlétének meghatározó eseményei is.

 

A feltárt forrásokról (kisebbség, korszak, és tematika szerinti) iratkatasztert készítünk, amely tartalmazza az adott irat tárgyát, keltét, jelzetét, terjedelmét, s amelyet a kereshetõség végett tárgyszavakkal is ellátunk. Az iratkataszter a nagymennyiségû forrásanyag késõbbi feldolgozását segíti elõ.

 

A projekt közvetlen eredményeként létrehozandó kronológiák szócikkeinek feldolgozásához szócikk táblázatot használunk. A könnyebb kezelhetõség és átláthatóság végett táblázatokba töltjük fel az adatokat. (Dátum, esemény, forrás, tárgyszó, mutatók.)

A kronológiák törzsszövegét a könnyebb tájékozódás érdekében ellátjuk név-, hely- és tárgymutatóval.