Mobilitás, verseny és szolidaritás transznacionális formái. Magyarok Németországban

Vezető kutató: Feischmidt Margit

Támogatási forrás: Humboldt Alumni Award, Mobilitási Centrum (Társadalomtudományi Kutatóközpont)

Kutatás időtartama: 2017 - 2021

Résztvevő kutatók: Hunyadi Márton, Zakariás Ildikó

Kutatás célja, kérdései:

A globalizáció korában a társadalmi mobilitás, csakúgy mint a társadalmi egyenlőtlenségek már nem kizárólag nemzetállami keretben, hanem részben  a transznacionális térben működnek. Kutatásunk azt vizsgálja, hogy az európai migránsoknak milyen lehetőségei, eredményei és korlátai vannak a szelektív európai mobilitási rezsim által meghatározott térben. A kutatás célcsoportja a Németországban élő magyarok. Az ő vándorlásuk, sikereik és kudarcaik okait, a magyar vagy magyar származású emberek német és a magyar társadalomhoz való viszonyát vizsgáljuk. Arra is választ keresünk, hogy az Európai Unión belül lakó- vagy munkahelyüket változtató emberek hogyan reagálnak az Európát érintő nagy kihívásokra, a biztonság, a nemzetközi konfliktusok és a nemzetközi vándorlás területén.

Az európai mobilitási rezsimek kizárási és inkluziós mechanizmusainak megértéséhez úgy akarunk közelebb kerülni, hogy a kelet-európai migránsoknak más nemzetközi vándorokhoz, különösen az EU-n kívüliekhez való viszonyát verseny és szolidaritás kategóriáiban vizsgáljuk. Kutatásunk arra a korábbi felismerésre épül, hogy Kelet Európai országokból származók közül sokan bekapcsolódtak menekültek ellátását és integrációját támogató civil szervezetekbe. A menekültellátó rendszer olcsó munkaerőre való igénye lehetővé tette felvételüket a menekültekkel való fizetett munkába is, amely munka felértékeli a migrációs tapasztalatot és kisebbségi kötődéseket. Kutatásunk különösen fontos kérdése, hogy milyen legitimációs diskurzusok jönnek létre a menekültekre irányuló segítő munkában; azok miként használják az „európai” migrációs/mobilitási élettörténeteket; és nem utolsó sorban, hogy a fizetett és önkéntes munka közötti elmozdulás milyen hatással van a társadalmi mobilitásra.

A migrációs tapasztalat és a keleti tagországok strukturális helyzetével kapcsolatos diskurzusok az Európán kívülről érkezettekkel kapcsolatos nativista és szekuritizációs diskurzusokba is beépülnek. Szeretnénk feltárni, hogy a Németországban élő magyarok migrációval és mobilitással kapcsolatos elbeszélései miként járulnak hozzá a nemzeti és az európai szupremácia képzeteinek fenntartásához és legitimációjához Németországban és Magyarországon egyaránt.

Kutatás előzményei:

A globalizáció korában a mobilitás kulcskérdése a nemzetközi migrációra való képesség. A szociológia mobilitási fordulata (mobility turn) a migráció helyett a határok és a mobilitás rendszereit állítja a kutatások középpontjába, ami egyesek számára lehetővé teszi, másokat pedig megfoszt a mobilitás lehetőségétől. Az európai mobilitási rezsim a szelektív módon működő közös munkaerőpiacra épül. A munkaerőpiac megnyitása egy nemzetközileg mobil munkavállalói réteget hozott létre az Európai Unióban, miközben az Európán kívülről érkezőknek – akár gazdasági, akár politikai okból kényszerülnek elhagyni a hazájukat – delegitimációja zajlik. A differenciáló migrációs rezsimek ellentmondásoktól terhes viszonyt eredményeztek a nemzetközi vándorok különböző kategóriái között, amivel eddig még kevés kutatás foglalkozott. Ezek a viszonyulások a versenyre, a konfliktusra és a szolidaritásra egyaránt mutatnak példákat.

A kutatás kapcsolódik az MTA TK Mobilitás Kutatási Centrum (https://tk.mta.hu/mobilitas) munkájához, amely a társadalmi, iskolai és területi mobilitást egymással összefüggésben vizsgálja. Ezen belül a Kisebbségkutató Intézetben megvalósuló migrációs kutatásokhoz kapcsolódva igyekszik feltárni, hogy a transznacionális mobilitás miként hat a társadalmi mobilitásra, a társadalmi együttműködésre és felelősségtudatra, továbbá milyen kollektív identitásformációkat eredményez.

A Magyarok Németországban Kutatást 2017-ben kezdtük, amikor a  Berlini Humboldt Egyetem Migráció- és Integrációkutató Intézetével való együttműködésben (https://www.bim.hu-berlin.de/) online kérdőíves vizsgálatot végeztünk, és interjúkat készítettünk Berlinben és Münchenben. A kutatás második, 2019-ben zajló szakaszában az interjús adatfelvételt folytatjuk. A kutatás partnere ebben a szakaszban a Hallei Max Planck Intézet (https://www.eth.mpg.de/ ) Visegrad4 Programja.

Kutatás módszerei:

A kutatás vegyes módszertanú. Kvantitatív adataink online felmérésből származnak. A mintavétel két fázisban történt. A kutatás első fázisában azonosítottuk a Németországban élő vagy dolgozó magyarok Facebook csoportjait. A kutatás második szakaszában e csoportok adminisztrátorainak levelet küldtünk, amelyben felvételünket kértük az adott csoportba, vagy engedélyt adott a kutatási kérdőív közzétételére a csoport oldalán. Százhúsz csoportot sikerült ezen a módon azonosítani, amelyek esetén a tagok száma száz és százezer között volt. A kérdőívet 2017 június és augusztus között három alkalommal helyeztük el hetven közösség facebook felületén, akik ehhez hozzájárultak. A végső minta 639 választ eredményezett.

Ezzel egy időben, részben ezt követően Berlinben, Münchenben, Halléban, Lipcsében, Stuttgartban, Göttingenben és Friedrichshafenban végeztünk terepmunkát az ott élő magyar diaszpóra körében. Interjúink alapvetően vándorlás történeteket rögzítenek, amelyek a vándorlás előtti élettel kezdődnek; a migrációval kapcsolatos mérlegelést és döntést rekonstruálják; áttekintik a németországi munkatapasztalatokat és társas kapcsolatokat, beleértve a más migráns csoportokhoz való viszonyt is. Beszámolnak a Németországban élő magyarok közösségeiben szerezett tapasztalatokról, és a magyarországi viszonyok változásáról; Végül az egyén és a család perspektívájából értékelik a vándorlást. 2017 és 2019 között összesen 41 interjút készült, ezek elemzése Atlasti softwerel történik.

Kutatás eredményei 2019-ben:

Médiahatások és véleményformálás a menekültekkel szolidáris németországi magyarok körében  (társszerző: Zakariás Ildikó)

A kézirat a menekültekre irányuló szolidaritás különféle formáinak háttértényezőit, néhány fontosabb társadalmi, kulturális és politikai tényezővel való együttjárását mutatja be. Másrészt a média szerepét vizsgálja, arra keresve választ, hogy milyen kapcsolat van a médiafogyasztás és a szolidaritás különböző formái között azok esetében, akik két olyan nemzeti médiatér hatásainak vannak kitéve, amelyek a közvetített tartalmak tekintetében jelentős eltéréseket mutatnak. Harmadrészt azt vizsgáltuk meg, hogy milyen véleményformáló hatása van a szolidaritással kapcsolatos tapasztalatoknak, illetve azok elutasításának. Negyedrészt azt nézzük meg, hogy milyen kép alakult ki a menekültekről azoknak a Németországban élő magyaroknak a diskurzusában, akiket nemcsak a két ország nyilvánosságainak eltérő hatásai érik, hanem a menekültekkel való személyes kapcsolat is annak következtében, hogy önkéntesként vagy fizetett formában bekapcsolódtak a németországi menekült-ellátásba és –integrációba. Mindeközben kitérünk arra is, hogy miként reflektálnak ezek a diskurzusok válaszadóink migrációs tapasztalatára.

Publikációk:

Feischmidt Margit; Zakariás Ildikó (2019) Solidaritat mit geflüchteten Menschen aus der Perspektive in Deutschland lebender ungarischer Frauen. Megjelenés: Németország 5 p. (2019)

Sajtómegjelenés:

Rácz Johanna: A kivándorló magyarok kétharmada azt mondja, hogy sokkal jobb neki külföldön, mint itthon volt.  (qubit.hu)