Repertórium

Zeidler Miklós: A Külügyi Szemle repertóriuma 1920–1925, 1929–1944. (Kézirat. Teleki László Alapítvány Közép-Európa Intézete.) Bp., 1999. XXXVII + 416.

A Külügyi Szemle (1920-1944) teljes számai digitálisan az Országgyűlési Könyvtárban találhatóak meg

Irodalom: Zeidler Miklós: A Magyar Külügyi Társaság és folyóirata: a Külügyi Szemle (1920-1944) = Külügyi Szemle, Új folyam. I. évfolyam 1. sz. 151–177. p.

Az adatbázis az OTKA 109173. sz. program keretében készült el.

Szerző:
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Névmutató:
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Tárgyszó:
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9

Címke: japán befolyás

Szerző:

Cím:Japán és Kína

Kiadvány:Külügyi Szemle, 1934. évfolyam, III. szám

Oldalszám:287–298. oldal

Szerző:

Cím:Japán térfoglalás Észak-Kínában

Kiadvány:Külügyi Szemle, 1936. évfolyam, I. szám

Oldalszám:56–65. oldal

Szerző:

Cím:Észak-Kína sorsa

Kiadvány:Külügyi Szemle, 1936. évfolyam, II. szám

Oldalszám:161–172. oldal

Szerző:Kürthy Sándor

Cím:A kínai dráma és a kilenchatalmi értekezlet kudarca

Kiadvány:Külügyi Szemle, 1938. évfolyam, 1. szám

Oldalszám:55–64. oldal

Megjegyzés:Japán és szovjet politikai és katonai behatolás Kínába, a polgárháború és a kínai–japán háború évtizedei, az 1922. február 6-án Washingtonban megkötött kilenchatalmi egyezmény (csendes-óceáni szerződés) szövege és az 1937 november 5-én összeült brüsszeli kilenchatalmi konferencia. (A cikk végén bibliográfia.)

Szerző:Kertész István

Cím:Japán és az Amerikai Egyesült Államok

Kiadvány:Külügyi Szemle, 1940. évfolyam, 4. szám

Oldalszám:306–315. oldal

Megjegyzés:A távol-keleti politikai befolyás megszerzésére tett európai nagyhatalmi kísérletek Japán erőszakos behatolása Kínába és az Egyesült Államok ezzel kapcsolatos elítélő álláspontja.

Szerző:Hollósi Somogyi József

Cím:Japán és az Egyesült Államok

Kiadvány:Külügyi Szemle, 1942. évfolyam, 1. szám

Oldalszám:14–25. oldal

Megjegyzés:Japánnak az Egyesült Államok által előidézett világkereskedelmi és politikai nyitása a 19. század közepén és a két imperialista hatalom század végén kibontakozó vetélkedésének különböző területei (kínai befolyás tengerhajózás kereskedelmi és bevándorlási korlátozások).