Romák a magyar történetírásban

ROMÁK A MAGYAR TÖRTÉNETÍRÁSBAN 

BIBLIOGRÁFIA ÉS DIGITÁLIS SZÖVEGTÁR

 

A bibliográfiát összeállította: Binder Mátyás. A szövegtár és bibliográfia a Sasakawa Young Leaders Fellowship Fund támogatásával jött létre.

 

A honlap adatbázisának/gyűjteményének elkészítésében közreműködött:

 

 

1.1 Áttekintő jellegű tanulmányok_Kutatástörténet, historiográfia

1.2 Áttekintő jellegű tanulmányok_Elméleti kérdések

2 Történeti monográfiák

3.1 Esettanulmányok_Korai történet

3.2 Esettanulmányok_Roma közösségek egyes települések, vármegyék, régiók életében

3.3 Esettanulmányok_Roma etnikai és/vagy foglalkozási csoportok társadalomtörténete

3.4 Esettanulmányok_'Cigányképek' és előítéletek (történeti) változatai

3.5 Esettanulmányok_Roma közösségek és a hatalom

3.6 Esettanulmányok_Pharrajimos, a roma holokauszt

4 Roma történelem a szomszédos államokban

5.1 Források_Önálló forráskiadványok

5.2 Források_Kisebb-nagyobb forrásközlések

 

Áttekintő jellegű tanulmányok

1.1 Áttekintő jellegű tanulmányok_Kutatástörténet, historiográfia

  1. Báthory János – Pomogyi László: A történettudomány szerepe a ciganológiai kutatásokban I-II. Kethano Drom – Közös Út, 1993. 4-5. sz. 21-25; 6. sz. 55-60.
  2. Binder Mátyás: "A cigányok" vagy a "cigánykérdés" története? Áttekintés a magyarországi cigányok történeti kutatásairól. Regio, 2009a. 20. évf. 4. sz. 35-59.
  3. Deáky Zita – Nagy Pál: Augistini ab Hortis Sámuel és a cigányok történeti-néprajzi kutatásának kezdetei. In: Deáky Zita – Nagy Pál (szerk.): Augistini ab Hortis Sámuel: A magyarországi cigányok mai állapotáról, különös szokásairól és életmódjáról, valamint egyéb tulajdonságairól és körülményeiről. [1775-1776.] Györffy István Néprajzi Egyesület – Magyar Néprajzi Társaság – SZIE GTK, Budapest – Gödöllő, 2009. 5-28.
  4. Erdős Zoltán: Értelmezés és megértés. A magyarországi cigányság korai történetének historiográfiája. Iskolakultúra, 2007. 11-12. sz. 129-144.
  5. Fosztó László: Viták és irányzatok a romakutatásban. Korunk, 2009. 20. évf. 5. sz. 22-30.
  6. Herrmann Antal: A nemzetközi cigány-tudós társaság. Ethnographia, 1903. 14. évf. 3. sz. 156. http://www2.arcanum.hu/ethnographia/
  7. Landauer Attila: Utak és problémák a magyarországi cigánykutatásban. In: Nagy Attila - Péterfi Rita (szerk.): A feladatra készülni kell. A cigányság kulturális beilleszkedése és a közkönyvtár. Országos Széchényi könyvtár, Gondolat kiadó, Budapest, 2004. 13-46.

 

1.2 Áttekintő jellegű tanulmányok_Elméleti kérdések

  1. Binder Mátyás: A „cigány–magyar” együttélés változatai a magyar történetírásban. In: Szuhay Péter (szerk.): Távolodó világaink. A cigány-magyar együttélés változatai. Budapest, Magyar Néprajzi Társaság, 2013. 15-24.
  2. Csalog Zsolt: Etnikum? Faj? Réteg? Adalékok a „cigányság” fogalmához. Világosság, 1973.14. évf. 1. sz. 38–44.
  3. Dupcsik Csaba: A magyarországi cigány-kutatások cigányképe. In: Neményi Mária – Szalai Júlia (szerk.): Kisebbségek kisebbsége. A magyarországi cigányok emberi és politikai jogai. Budapest, Új Mandátum, 2005. 255-282.
  4. Havas Gábor: A cigány közösségek történeti típusairól. In: Vajda Imre (szerk.): Periférián. Roma szociológiai tanulmányok. Nyíregyháza, Ariadne Kulturális Alapítvány, 1997. 90-108. http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/magyarorszagi_nemzetisegek/romak/periferian_roma_szociologiai_tanulmanyok/index.htm (megvan a nyomtatott példány is, Medvetánc)
  5. Karsai László – Soós István: Cigányok, történelem, valóság. Élet és Irodalom, 1987. 19. sz. 10.
  6. Katona Csaba: A Departamentum Zingarorum működésének forrásai a Magyar Országos Levéltárban. In: Márfi Attila (szerk.): Cigánysors. A cigányság történeti múltja és jelene. I. Pécs, 2005. 45-49.
  7. Kovalcsik Katalin – Réger Zita: A tudomány mint naiv művészet. Kritika, 1995. 24. évf. 2. sz. 31-32.
  8. Majtényi György: Állami segítség vagy erőszakos asszimiláció? Az 1945 utáni roma történelem forrásairól és értelmezéséről. In: Márfi Attila (szerk.): Cigánysors. A cigányság történeti múltja és jelene. I. Pécs, 2005. 121-132.
  9. Nagy Pál: „Gádzsósodás–cigányosodás” Akkulturáció és parasztosodás a cigányok magyarországi történetében. Amaro Drom, 2007. 17. évf. 2. sz., 21–22.
  10. Nagy Pál: A magyarországi cigányság történeti kutatásának aspektusai. (A NEKH és a MTA TTI Műhelybeszélgetésén elhangzott előadás bővített változata.) 1997. www.archiv.meh.hu/nekh/Magyar/nagyp.htm
  11. Nagy Pál: Cigány csoportok és együttélési modellek változásai a Kárpát–medencében a 15–20. században. In: Romák a történelemtanításban. Történelemtanárok 17. országos konferenciája. Budapest, Történelemtanárok Egylete, 2008. 35-50.
  12. Nagy Pál: Előszó. In: Landauer Attila – Nagy Pál (szerk.): Írások a magyarországi beásokról. Gödöllő, Szent István Egyetemi Kiadó, 2009. 5–13.
  13. Oblath Márton: A „cigány” kategória diszkurzív és történeti konstrukciója. Anthropolis 2006. 3. évf. 1. sz. 51-60.
  14. Szomszéd András: A cigánysággal kapcsolatos összeírások és statútumok forrásértéke a 17. század második felétől a 19. század közepéig. In: Á. Varga László (szerk.): Rendi társadalom – polgári társadalom 1. Társadalomtörténeti módszerek és forrástípusok. Salgótarján, 1986. 27-35.
  15. Tóth Péter: Gondolatok a cigányok magyarországi történetéről és annak forrásairól. In: Gémes Balázs (szerk.): Pillanatképek a romák múltjából. Romológiai Kutatóintézet, Szekszárd, 1998. 37-44.
  16. Váradi János: A cigány fogalmának definiálása a 19. század második felében. E-tudomány, 2010. 8. évf. 4. sz.

 

2 Történeti monográfiák

  1. Dupcsik Csaba: A magyarországi cigányság története. Történelem a cigánykutatások tükrében, 1890–2008. Budapest, Osiris, 2009.
  2. Karsai László: A cigánykérdés Magyarországon 1919-1945. Út a cigány Holocausthoz. Cserépfalvi Könyvkiadó, Budapest, 1992.
  3. Majtényi Balázs – Majtényi György: Cigánykérdés Magyarországon 1945-2010. Budapest, Libri Kiadó, 2012.
  4. Nagy Pál: „Fáraó népe” A magyarországi cigányok korai története (14-17. század). Pécs, PTE BTK Romológia és Nevelésszociológia Tanszék, 2004.
  5. Nagy Pál: A magyarországi cigányok a rendi társadalom korában. Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola Kiadója, Kaposvár, 1998.
  6. Pomogyi László: Cigánykérdés és cigányügyi igazgatás a polgári Magyarországon. Osiris-Századvég, Budapest, 1995.
  7. Purcsi Barna Gyula: A cigánykérdés „gyökeres és végleges megoldása.” Tanulmányok a XX. századi „cigánykérdés” történetéből. Csokonai, Debrecen, 2004.
  8. Tóth Péter: A magyarországi cigányság története a feudalizmus korában. Bölcsész Konzorcium. Pécs, 2006.

 

3 Esettanulmányok

3.1 Esettanulmányok_Korai történet

  1. Landauer Attila: Adalékok a beás cigányság korai történetéhez. In: Landauer Attila– Nagy Pál (szerk.): Írások a magyarországi beásokról. Gödöllő, SZIE-GTK – CNTE, 2009. 79-95.
  2. Landauer Attila – Nagy Pál: A Müncheni sorok Barátság, 2010. 17. évf. 1. sz. 6330.
  3. Tóth Péter: A cigányok megjelenése a középkori Magyarországon. In: Márfi Attila (szerk.): Cigánysors. A cigányság történeti múltja és jelene. I. Pécs, 2005. 15-19.
  4. Tóth Péter: Kóborlás és letelepedés. A magyarországi cigányok feudális kori történetéhez. In: Faragó Tamás (szerk.): Magyarország társadalomtörténete a 18-19. században. Budapest, Dico – Új Mandátum, 2004. 371-378.

 

3.2 Esettanulmányok_Roma közösségek egyes települések, vármegyék, régiók életében

  1. Bagi Gábor: Cigányok a Jászságban 1768-ban. In: Pető László (szerk.): Jászsági Évkönyv, Jászberény, 1996. 96-120.
  2. Bódi Zsuzsanna: A Pest megyei cigányok 1768. évi összeírása. In: Novák László (szerk.): Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére II. Szentendre, 1994. 285-311.
  3. Bódi Zsuzsanna: Egy 18. századi magyarországi cigány összeírás. In: uő. (szerk.): Romanothan. Cigány Néprajzi Tanulmányok 13. Budapest, Magyar Néprajzi Társaság, 2004. 25-52.
  4. Csurgai Horváth József: Székesfehérvár és a romák a 17. századtól a 20. századig. In: Gémes Balázs (szerk.): Pillanatképek a romák múltjából. Romológiai Kutatóintézet, Szekszárd, 1998. 92-101.
  5. Dominkovits Péter: Cigányösszeírások Sopron vármegyében, a 18. század második felében. In: Cigánysors. A cigányság történeti múltja és jelene. I. Pécs, 2005. 51-69.
  6. Dominkovits Péter: Ellentétek közepében: cigányok a felsőbüki közbirtokosok konfliktusában a 18. század derekán. In: Márfi Attila (szerk.): Cigánysors. A cigányság történeti múltja és jelene. II. Pécs, 2009. 23-34.
  7. Durst Judit: "Az biztos, hogy ebben a faluban senki nem lesz hajléktalan" - A lakáshelyzet változása a láposi cigányoknál (1850-2004). Beszélő, 2004. 9. évf. 11. sz. 58.
  8. Füzes Miklós: A cigányügy Baranyában (1957-1990). In: Márfi Attila (szerk.): Cigánysors. A cigányság történeti múltja és jelene. I. Pécs, 2005. 133-143.
  9. Hazag Ádám: Adalékok a 18. századi Magyarország cigányságának életéről a Szepes vármegyei cigányösszeírás tükrében. In: A Herman Ottó Múzeum évkönyve, 2005. 44. évf. 227-236.
  10. Hazag Ádám: Adatok Gömör és Torna vármegye cigányságának életéről, az 1768. évi cigány-összeírások tükrében. In: A Herman Ottó Múzeum évkönyve, 2004. 43. évf. 419-434.
  11. Hazag Ádám: Borsodi források cigányokról a 18. század második felében. In: A Herman Ottó Múzeum évkönyve, 2009. 48. évf. 97-108.
  12. Hazag Ádám: Cigányösszeírások statisztikai elemzése az északkelet-magyarországi régióban. In: A Herman Ottó Múzeum évkönyve, 2008. 47. évf. 802-813.
  13. Hőgye István: Adatok a Zemplén megyei cigányság XVII—XVIII. századi történetéhez. In: A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 22. Miskolc, 1984.
  14. Hudi József: Adatok Veszprém megye cigányságának a XVIII-XIX. századi történetéhez. In: Gémes Balázs (szerk.): Pillanatképek a romák múltjából. Szekszárd, Romológiai Kutatóintézet, 1998. 102-107.
  15. Iványosi-Szabó Tibor: Adatok a cigányok kecskeméti történetéhez (1596-1850) In: Iványosi-Szabó Tibor (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából. XII. Kecskemét, 1993. 6-55.
  16. Karacs Zsigmond: Földesi cigány családtörténetek. In: Deáky Zita – Nagy Pál (szerk.): A cigány kultúra történeti és történeti kutatása a Kárpát-medencében. Budapest – Gödöllő, MNT – SZIE GTK, 2010. 249-278.
  17. Kardos Ferenc: Források és adatok a cigány közösségekről a 18. századi Zalából. In: uő: „Veszedelmes habok között látszatik életünk forogni” Források a zalai cigányság 18. századi történetéhez. Zalaegerszeg, Zala Megyei Levéltár, 2008. 9-34.
  18. Kardos Ferenc: Integrációs és asszimilációs kérdések a 18. századi Zalában – egy zalai forráskötet kapcsán. In: Deáky Zita – Nagy Pál (szerk.): A cigány kultúra történeti és történeti kutatása a Kárpát-medencében. Budapest – Gödöllő, MNT – SZIE GTK, 2010. 225-235.
  19. Kiss András: Források és adatok a kolozsvári cigányok 16-19. századi történetéhez. Korunk, 1990. 1. évf. 7. sz. 888-896.
  20. Ladányi János - Szelényi Iván: Adalékok a csenyétei cigányság történetéhez. In: Horváth Ágota – Landau Edit – Szalai Júlia (szerk.): Cigánynak születni. Tanulmányok, dokumentumok. Budapest, Új Mandátum, 2000. 507-530.
  21. Mészáros László: A hódoltsági latinok, görögök és cigányok történetéhez. 16. századi oszmán török szórványadatok. Századok, 1976. 3. sz. 474-489.
  22. Mészáros László: Bács-Kiskun megye cigányságának történetéhez. Az 1768-as cigányösszeírás népességstatisztikai-demográfiai adatai. In: Iványosi-Szabó Tibor (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából. I. Kecskemét, Bács-Kiskun Megyei Levéltár, 1975. 133-168.
  23. Molnár István Gábor: A régi Újpest cigányai. Az újpesti cigányság története. In: Szuhay Péter (szerk.): Távolodó világaink. A cigány-magyar együttélés változatai. Budapest, Magyar Néprajzi Társaság, 2013. 27-39.
  24. Móró Mária Anna: Mária Terézia cigány-rendeletei és a Baranya megyei cigányösszeírások. 1775-1779. In: Baranyai Helytörténetírás. Pécs, Baranya Megyei Levéltár, 1979. 205-301.
  25. Nagy Pál: Civitas Zingarorum. Amaro Drom, 2000. 10. évf. 8. sz., 26–28.
  26. P. Kovács Melinda: Cigányok Egerben a XVIII. században. In: Csiffáry Gergely (szerk.): Historia est… Írások Kovács Béla köszöntésére. Eger, Heves megyei Levéltár, 2002. 279-287.
  27. Perger Gyula: Cigánykovácsok Győr megyében. A győri iszkápások. In: Domonkos Ottó (szerk.): Arrabona – Múzeumi közlemények 34. 1995. 269–319.
  28. Perger Gyula: Elkülönülés és közeledés. In: Deáky Zita - Nagy Pál (szerk.): A cigány kultúra történeti és néprajzi kutatása a Kárpát-medencében (Cigány néprajzi tanulmányok, 15.) Budapest - Gödöllő, Magyar Néprajzi Társaság, SZIE GTK, 2010. 181-194.
  29. Szomszéd András: A nógrádi cigányság története az összeírások tükrében (17. sz. második felétől a 19. sz. közepéig). In: A Nógrád megyei Múzeumok Évkönyve. XIII. Salgótarján, 1987. 157-207.
  30. Szomszéd András: A nógrádi letelepedett cigányság foglalkoztatási viszonyai 1820-1850. In Gémes Balázs szerk. Pillanatképek a romák múltjából. Szekszárd, Romológiai Kutatóintézet, 1998. 20-36.
  31. Tóth Péter: Cigányok Miskolcon a 18. század közepén. In: Veres László – Viga Gyula (szerk.): A Herman Ottó Múzeum évkönyve. XXX-XXXI. Miskolc: Herman Ottó Múzeum, 1993. 205-215.
  32. Türke Gábor: Romák helyzete Pest-Pilis-Solt vármegyében a XVIII. században. In: Tóth Judit (szerk.): Tanulmányok Pest megye múltjából IV. 2012. 69-84.

 

3.3 Esettanulmányok_Roma etnikai és/vagy foglalkozási csoportok társadalomtörténete

  1. Bódi Zsuzsanna: Fémmőves cigányok Magyarországon. In: Bódi Zsuzsanna (szerk.): Cigány Néprajzi Tanulmányok 2. Magyar Néprajzi Társaság, Budapest, 1994. 107-121.
  2. Deáky Zita – Nagy Pál: Cigány katonák a második világháborúban és 1956-ban. In: Ilyés Sándor – Keszeg Vilmos (szerk.): Kriza János Néprajzi Társaság Évkönyve 16. Az eltűnt katona. Kolozsvár: Kriza János Néprajzi Társaság, 2008. 103-115.
  3. Katona Csaba: „Egyik csárdást a másik után kelle lerángatni hegedűjükről” Cigányzenészek a 19. századi Balatonfüreden. In: Márfi Attila (szerk.): Cigánysors. A cigányság történeti múltja és jelene. I. Pécs, 2005. 171-188.
  4. Majtényi György: Mesterség és identitás Cigány szegkovácsok küzdelme az államosító hatalommal a magyarországi szocializmusban. In: Nagy Zoltán - Szulovszky János (szerk.): A vasművesség évezredei a Kárpát-medencében. Szombathely, 2009. 227-230.
  5. Máté Mihály: Abroszárusok - A colári cigányokról, Magyarország legkisebb cigány csoportjáról. Beszélő, 2009. 14. évf. 10. sz. 50-61.
  6. Máté Mihály: Házalókereskedő cigányok: colárik a Dél-Dunántúlon. In: Szuhay Péter (szerk.): Távolodó világaink. A cigány-magyar együttélés változatai. Cigány Néprajzi tanulmányok 16. Magyar Néprajzi Társaság, Budapest, 2013. 157-177.
  7. Mészáros Ádám: A beás cigányok korai története és megtelepedésük Barcson. In: uő. (szerk.): Gyökerek. A Dráva Múzeum tanulmánykötete. Barcs, Dráva Múzeum, 2007. 41-77.
  8. Nagy Pál: „Kicsinségemben elszakattam” Cigány közösség, szocializáció és gyermeksors Magyarországon a 16-19. században. Romapage, 2003. (Eredeti megjelenés: Educatio, 1999. 2. sz.)
  9. Nagy Pál: Források és adatok cigányok katonáskodásának történetéhez a 19. század első feléből. In: Ilyés Sándor – Keszeg Vilmos (szerk.): Kriza János Néprajzi Társaság Évkönyve 16. Az eltűnt katona. Kolozsvár: Kriza János Néprajzi Társaság, 2008. 79-95.
  10. Nagy Pál: Levágott ujjak, megsebzett arcok. Magyarországi cigány emberek különös testi jegyei a 18-19. században. In: Forray R. Katalin (szerk.): Romológia – Ciganológia. Budapest – Pécs, Dialóg Campus, 2000. 89-126.
  11. Tóth Péter: A cigányok és környezetük kapcsolatai a 18. századig. In: Deáky Zita – Nagy Pál (szerk.): A cigány kultúra történeti és történeti kutatása a Kárpát-medencében. Budapest – Gödöllő, MNT – SZIE GTK, 2010. 215-223.
  12. Tóth Péter: A varázsló cigányasszony a XVIII. századi forrásokban. In: Dobrosy István (szerk.): Borsod-Abaúj-Zemplén megye Levéltári Évkönyve, XII–XIII. Miskolc, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár, 2005. 61-68.
  13. Tóth Péter: Cigány nyelvi és foglalkozási csoportok a 17-18. században. In: Márfi Attila (szerk.): Cigánysors. A cigányság történeti múltja és jelene. II. Pécs, 2009. 15-20.
  14. Zsupos Zoltán: Az erdélyi aranymosó cigányok 1783-as összeírása. Néprajzi Értesítő LXVII-LXX. 1988. 129–193.
  15. Zsupos Zoltán: Az erdélyi sátoros taxás és aranymosó fiskális cigányok a 18. században. Cigány néprajzi tanulmányok. 4-5. Budapest, Magyar Néprajzi Társaság, 1996.
  16. Zsupos Zoltán: Az erdélyi sátoros taxás fiskális cigányok nevei a 18. században. In: Bódi Zsuzsanna (szerk.): Az I. Nemzetközi Cigány Néprajzi-, Történeti-, Nyelvészeti és Kulturális Konferencia előadásai. Cigány néprajzi tanulmányok 2. Budapest, Magyar Néprajzi Társaság, 1994. 186–194.

 

3.4 Esettanulmányok_'Cigányképek' és előítéletek (történeti) változatai

  1. Binder Mátyás: Változatosság és állandóság. Cigányok/romák és etnikai előítéletek Magyarországon. In: Juhász József – Krausz Tamás (szerk.): Az új nemzetállamok és az etnikai tisztogatás problémája Kelet-Európában 1989 után. Budapest, L’Harmattan – ELTE BTK. 2009b. 170-190.
  2. Görög Veronika: Előítéletes gondolkodás és folklór. A cigány alakja a magyar és az európai népi szövegekben. In: Kovalcsik Katalin (szerk.): Tanulmányok a cigányság társadalmi helyzete és kultúrája köréből. Budapest, BTF-IFA-MKM, 2001. 53-66.
  3. Hajdú Lajos: A honti emberevő per. Rubicon, 1996. 6. sz. 12-14.
  4. Nagy Pál: "Cigánykannibalizmus": önvád és metafora. Szepsi a cseh-magyar impériumváltás árnyékában, 1927-1940. Századvég, 2009. 14. évf. 53. sz. 99-132.
  5. Nagy Pál: Az emberevési vád mítosza és valósága. A kassai „emberevő” per (1929). In: Cserti Csapó Tibor: „Tízéves a romológia” – PTE BTK Romológia és Nevelésszociológia Tanszék konferenciája. Konferenciakötet. Pécs, PTE BTK NTI, 2008. 97-126.
  6. Perger Gyula: „A czengár népfaj” Xántus János ifjúkori tanulmánya [1847]. In: Gémes Balázs (szerk.): Pillanatképek a romák múltjából. Romológiai Kutatóintézet, Szekszárd, 1998. 136-147.
  7. Polyák Laura: Cigányok Mucsáról. Az élclapi karikatúrák cigányképe. Beszélő, 2002. 7. évf. 7-8. sz. 89.
  8. Puskás Péter – Végh József: Előítélet és vérpad. Az „emberevő” cigányok pere. Vác, Mikszáth Kiadó, 1998.
  9. Tamás Ágnes: Nemzetiségi sztereotípiák a 19. század második felének magyar élclapjaiban. In: T. Litovkina Anna – Barta Péter – Hidasi Judit (szerk.): A humor dimenziói. Budapest, Tinta Kiadó, 2010. 201–208.

 

3.5 Esettanulmányok_Roma közösségek és a hatalom

  1. Bana József: A helyzet fokozódik – Lakatosék az államszocializmus időszakában. In: Márfi Attila (szerk.): Cigánysors. A cigányság történeti múltja és jelene. II. Pécs, 2009. 113-115.
  2. Bana József: A vándorcigányok letelepítése, építkezése a18. század közepétől a 20. század közepéig. In: Cseri Miklós (szerk.): A Kisalföld népi építészete - A Győrött 1993. május 24-25-én megrendezett konferencia anyaga. Szentendre-Győr, Szabadtéri Néprajzi Múzeum-Xantus János Múzeum, 1994. 301-328.
  3. Bana József: Győr cigánypolitikája a második világháborúig. In: Gémes Balázs (szerk.): Pillanatképek a romák múltjából. Romológiai Kutatóintézet, Szekszárd, 1998. 123-135.
  4. Bana József: Győr város kísérletei a cigányok megrendszabályozására 1746-ban. In: Márfi Attila (szerk.): Cigánysors. A cigányság történeti múltja és jelene. I. Pécs, 2005. 33-38.
  5. Bársony János: Romák sorsa az 1940-es évek második felében Magyarországon. Múltunk, 2008. 53. évf. 1. sz. 222-256.
  6. Bernáth Gábor: Kényszermosdatások cigánytelepeken. (1940–1985). Roma Sajtóközpont, Budapest, 2002.
  7. Hajnáczky Tamás: „Karhatalommal a cigánytelepekért” Kritika, 2013. 42. évf. 7-8. sz. 30-31.
  8. Hajnáczky Tamás: A tibolddaróci barlanglakások felszámolása avagy nem cigányok a CS-lakás programban. Valóság, 2013. 56. évf. 10. sz. 80-89.
  9. Haller István: Romalincselések Romániában. Regio, 1999. 10. évf. 1. sz. 178-193.
  10. Karsai László: Cigány katonai munkaszázadok Magyarországon 1944-1945-ben. Hadtörténeti Közlemények, 1991. 104. évf. 2. sz. 157-166.
  11. Kovats, Martin: A Jó, a Rossz és a Csúf. A romapolitika három arca Magyarországon. Eszmélet, 1996. 8. évf. 32. sz. 132–153.
  12. Majtényi Balázs– Majtényi György: Állami romapolitikák. Pro Minoritate, 2005. 3. sz., 69–109.
  13. Márfi Attila: Cigánysors, cigánykérdés; a vályogtelepek felszámolása Baranyában a tanácskorszak idején. In: Majtényi György – Szabó Csaba (szerk.): Rendszerváltás és Kádár-korszak. Budapest, Kossuth Kiadó, 2008. 339-353.
  14. Márfi Attila: Pécsi cigánykolóniák a tanácskorszakban. (1950-1990). In: Márfi Attila (szerk.): Cigánysors. A cigányság történeti múltja és jelene. I. Pécs, 2005. 145-156.
  15. Mikó Zsuzsanna: Cigánykaraván a jog szorításában az 1950-es években. In: Márfi Attila (szerk.): Cigánysors. A cigányság történeti múltja és jelene. II. Pécs, 2009. 135-140.
  16. Mikó Zsuzsanna: Egy per anatómiája. Múltunk, 2011. 4. sz. 55-67.
  17. Nagy Pál: Cigány foglalkoztatás-politika Szabolcs-Szatmár megyében (1951-1956). Regio, 2009a. 20. évf. 4. sz. 82-118.
  18. Nagy Pál: Szabolcs-Szatmár megye cigány népességének foglalkoztatásai helyzete 1957-ben. In: Deáky Zita – Nagy Pál (szerk.): A cigány kultúra történeti és történeti kutatása a Kárpát-medencében. Budapest – Gödöllő, MNT – SZIE GTK, 2010. 307-344.
  19. Purcsi Barna Gyula: Fekete személyi igazolvány és munkatábor. Kísérlet a cigánykérdés „megoldására” az ötvenes évek Magyarországán? Beszélő, 2001. 6. évf. 6. sz. 26.
  20. Sághy Erna: Cigánypolitika Magyarországon az 1950-1960-as években. Múltunk, 2008. 1. sz. 273-308.
  21. Sóber Péter: A Bács-Kiskun megyei cigányság integrálása a szocializmus korai időszakában (1946-1965) In: Gyenesi József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából. Évkönyv XXIII. Debrecen, 2009.
  22. Soós István: Cigányper Sopronban. Adalékok Sopron és a cigányság XVIII. századi kapcsolatához. Soproni Szemle, 1987. 225-237, 320-329.
  23. Soós István: Kísérlet a magyarországi cigánykérdés megoldására. Az 1792/93. évi országgyűlési politikai-közigazgatási bizottság cigányügyi munkálatai. In: Draskóczy István (szerk.): Scripta Manent. Budapest, ELTE BTK, 1994. 237-245.
  24. Tóth Péter: Borsod vármegye tervezete a cigányok szabályozására 1784-ből. In: A miskolci Herman Ottó Múzeum közleményei 26. Miskolc, Herman Ottó Múzeum, 1989a. 63-67.
  25. Tóth Péter: Mária Terézia cigánypolitikája. In: Márfi Attila (szerk.): Cigánysors. A cigányság történeti múltja és jelene. I. Pécs, 2005. 39-44.

 

3.6 Esettanulmányok_Pharrajimos, a roma holokauszt

  1. Bana József: Adalékok a roma holocaust jogi hátteréhez. In: Márfi Attila (szerk.): Cigánysors. A cigányság történeti múltja és jelene. I. Pécs, 2005. 111-120.
  2. Bódi Zsuzsanna (szerk.): Soha többé… Visszaemlékezések a holokausztra. Budapest, MNT, 2000.
  3. Dupcsik Csaba: „…itt az alkalom a kivégzésükre” (A roma holokausztról) Holmi, 2006. 18. évf. 6. sz. 824-832.
  4. Purcsi Barna Gyula: Cigányellenes javaslatok és razziák Pest megyében Endre László alispánsága idején (1928, 1939-1944.) In: Bársony János – Daróczi Ágnes (szerk.): Pharrajimos. Romák sorsa a holocaust idején. L’Harmattan, Budapest, 2004. 35-59.
  5. Szita Szabolcs (szerk.): A cigányság a második világháború idején (1939-1945) Budapest, Velcsov Bt. 2002.
  6. Szuhay Péter: A holocausttól a pharrajimosig. Egy szemünk előtt kialakuló rítus, mint a romák történelmének metaforája. Élet és Irodalom. 2005. 49. évf. 46. sz.
  7. Ury János: A várpalotai és Inota-Grábler tói cigány tömeggyilkosságok története 1945. január végén. In: Bársony János – Daróczi Ágnes (szerk.): Pharrajimos. Romák sorsa a holocaust idején. L’Harmattan, Budapest, 2004. 60-67.
  8. Vidra Zsuzsanna: A roma holokauszt narratívái. Regio, 2006. 16. évf. 2. sz. 111-129.

 

4 Roma történelem a szomszédos államokban

  1. Achim, Viorel: Cigányok a román történelemben. Budapest, Osiris, 2001.
  2. Apor Péter: Cigányok tere: kísérlet a kommunista romapolitika közép-kelet-európai összehasonlító értelmezésére, 1945–1961. Aetas, 2009. 24. évf. 2. sz. 69-86.
  3. Bánszky Mária: Szerbiai cigány kutatások – kutatástörténeti áttekintés In: Bódi Zsuzsanna (szerk.): Cigány néprajzi kutatások Közép- és Kelet-Európában. Budapest, Magyar Néprajzi Társaság, 2001. 33-35.
  4. Jurová, Anna: A szlovákiai romák Csehszlovákiában az 1945 és 1947 közötti időszakban. Fórum Társadalomtudományi Szemle, 2008. 10. évf. 1. sz. 95–124
  5. Jurová, Anna: Cigányok–romák Szlovákiában 1945 után. Regio, 1996. 7. évf. 2. sz. 35–56.
  6. Mann, Arne B.: A szlovákiai romológiai kutatások áttekintése. In: Prónai Csaba (szerk.): Lokális cigány közösségek Gömörben. Identitásváltozatok marginalitásban. Budapest, MTA ENKI, 2005. 7–20.
  7. Szilágyi Imre: A romák Szlovéniában. Regio, 1996. 7. évf. 2. sz. 81-96.

 

5 Források

5.1 Források_Önálló forráskiadványok

  1. Augistini ab Hortis Sámuel: A magyarországi cigányok mai állapotáról, különös szokásairól és életmódjáról, valamint egyéb tulajdonságairól és körülményeiről. [1775-1776.] Budapest-Gödöllő, Györffy István Néprajzi Egyesület – Magyar Néprajzi Társaság – SZIE GTK, 2009.
  2. Bársony János (szerk.): Pharrajimos. 2. Képek, dokumentumok. L’Harmattan, Budapest, 2004.
  3. Füzes Miklós – Márfi Attila – Rozs András – Vörös Huba (szerk.): Dokumentumok a baranyai cigányság történetéből. Pécs, Baranya Megyei Levéltár, 2005.
  4. Füzes Miklós – Márfi Attila (szerk.): Dokumentumok a pécsi cigányság történetéből (1959-1990). Pécs, Baranya Megyei Levéltár, 2003.
  5. Herrmann Antal: A Magyarországon 1893. január 31-én végrehajtott czigányösszeírás eredményei. Magyar Statisztikai Közlemények. Budapest, Athenaeum R. Társulat, 1895.
  6. Kardos Ferenc (szerk.): „Veszedelmes habok között látszatik életünk forogni” Források a zalai cigányság 18. századi történetéhez. Zalaegerszeg, Zala Megyei Levéltár, 2008.
  7. Kereskényiné Cseh Edit (szerk.): Források a Békés megyei cigányság történetéhez. Dokumentumok a Békés Megyei Levéltárból (1768-1987). Gyula, Békés Megyei Levéltár, 2008.
  8. Mezey Barna (szerk.): A magyarországi cigánykérdés dokumentumokban 1422-1985. Budapest, Kossuth, 1986.
  9. Nagy Pál (szerk.): „Ugyanolyanok, mint mindenki más ember”. Válogatás a szabolcs-szatmár megyei cigányság történetének forrásaiból (1951-1961). Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár – Szent István egyetem, Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Nyíregyháza – Gödöllő, 2010.
  10. Nagy Pál (szerk.): Források a magyarországi cigányság történetéből (1758-1999). Gödöllő, Emberi Erőforrások Fejlesztése Alapítvány, 2011.
  11. Nagy Pál: Cigányperek a Dél – Dunántúlon. 1796 – 1847. Szekszárd, Romológiai Kutatóintézet, 2001.
  12. Nagy Pál: Cigányperek Magyarországon (1758-1787). Szekszárd, Romológiai Kutatóintézet, 2003.
  13. Nagy Pál: Cigányperek Magyarországon I. rész. Korai perek (1506/1534 - 1715). Pécs, PTE BTK Romológia Szeminárium, 2000.
  14. Nagy Pál: Cigányperek Magyarországon II. rész. (1715-1758). Pécs, PTE BTK, Romológia Tanszék, 2002.
  15. Nagy Pál: Források a siklósi cigányok múltjából (1721-1830). Szekszárd, Romológiai Kutatóintézet, 2003.
  16. Soós István (szerk.): József főherceg cigány levelezése. Szekszárd, Romológiai Kutatóintézet, 2000.

 

5.2 Források_Kisebb-nagyobb forrásközlések

  1. Albert Ernő: Szabad madár. Háromszéki cigányoktól gyűjtött népköltészet és levéltári okmányok. Sepsiszentgyörgy, Charta Kiadó, 2000. 147-220.
  2. Albert Ernő: Sír az út előttem. Háromszéki cigányoktól gyűjtött népköltészet és levéltári okmányok. Sepsiszentgyörgy, Albert Kiadó, 2001. 110-177.
  3. Benda Kálmán: Almásy Ignác jászkun főkapitány rendelete 1782-ből a cigányok viseletéről. Ethnographia L. 1939. 167-168.
  4. Benda Kálmán: Révay Péter ajánlólevele Gáspár vajda és népe számára 1608-ból. Ethnographia LXXXII 1971. 3. 425-426.
  5. D. Szakács Anita: Munczy Béla cigányprímás első világháborús frontnaplói (1916-1917). In: Márfi Attila (szerk.): Cigánysors. A cigányság történeti múltja és jelene. II. Pécs, 2009. 91-95.
  6. Cigányok. In: Füzes Miklós (szerk.): Nemzetiségi ügyek dokumentumai Baranyában 1945-1950. Tanulmányok és források Baranya megye történetéből. Baranya Megyei Levéltár, Pécs, 2002. 109-203.
  7. Csóti Csaba: A Kaposvár, Hold utcai cigánybíró nyilvántartásának tanúságai (forrásismertetés). In: Márfi Attila (szerk.): Cigánysors. A cigányság történeti múltja és jelene. II. Pécs, 2009. 97-104.
  8. Feitl István: A cigányság ügye a napirendről lekerült. Előterjesztés az MDP Politikai Bizottsága számára 1956 áprilisából. Múltunk, 2008. 1. sz. 257-272.
  9. Hajnáczky Tamás: Az 1961-es párthatározat margójára. Dokumentumok az MSZMP KB PB 1961. június 20-án kiadott határozatának Borsod-Abaúj-Zemplén megyei végrehajtásáról. Múltunk, 2013. 1. sz. 237-272.
  10. Herrmann Antal: A czigányok megtelepítéséről. Ethnographia IV. 1893. 94-107.
  11. Illéssy János (közread.): A cigányok történetéhez. Gróf Nádasdy Ferencz pátense. Ethnographia IV. 1893. 157.
  12. Jelentés a fővárosban élő és dolgozó cigányok helyzetéről (1981). In: Sipos András – Donáth Péter (szerk.): A nagy válságtól" „a rendszerváltásig" Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához II. kötet 1930-1990. Budapest, 2000. 539-547.
  13. József főherceg: Az ónodi várhoz tartozó czigány jobbágyok összeírása. Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle, 1895. 121-123.
  14. Kardos Ferenc: Adatok a Zala megyei cigányok történetéhez a XVIII. századból. In: Rózsa Miklós (szerk.): Nagykanizsa első okleveles említésének 750. évfordulója alkalmából rendezett helytörténeti-történettudományi konferencia előadásai. Nagykanizsa, 1995. 77-81.
  15. Kovács János 1895. A czigányok Szegeden I–III. Ethnographia 6 (3): 187–198; 6(4): 280–288; 6(5–6): 388–393.
  16. Lehoczky Tivadar: A munkácsi czigányok. Ethnographia, XVI. 1905. 146-150.
  17. Lukinich Imre: Adatok hazai czigányaink történetéhez. Ethnographia XVI 1905. 372-374.
  18. Márfi Attila: Válogatott tanácsi dokumentumok a pécsi cigányügyi albizottság rövid működéséről. In: Márfi Attila (szerk.): Cigánysors. A cigányság történeti múltja és jelene. II. Pécs, 2009. 141-160.
  19. Novák Veronika: Cigány oklevelek és kiváltságlevelek az Esterházy család levéltárában. In: Bódi Zsuzsanna (szerk.): Romanothan. Cigány Néprajzi Tanulmányok 13. Budapest, Magyar Néprajzi Társaság, 2004. 7-23.
  20. Perger Gyula: Czigány Béla gyűjtési beszámolója a győrújvárosi szegkovácsokról. Arrabona - Múzeumi közlemények, Győr, 2003. 41. évf. 1-2. sz.
  21. Perger Gyula: Egy kóbor cigányok ügyében lefolytatott per néprajzi tanulságai. In: Márfi Attila (szerk.): Cigánysors. A cigányság történeti múltja és jelene. I. Pécs, 2005. 71-106.
  22. Tóth Péter: Cigányok a XVIII. századi Somogyban. In: Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról. Történelmi olvasókönyv. Kaposvár, Somogy Megyei Levéltár, 1989b. 139-143.
  23. Tóth Péter: Csalta-e cigány asszonnyal a feleségét Bellény Zsigmond? Egy pertöredék és tanulsága. In: Tanulmányok az 50 éves Bana Jocó tiszteletére. Győr, 2006. 161-167.
  24. Tóth Péter: Az 1768. évi cigányösszeírás a Jászságban [forrásközlés] In: Zounuk, a Szolnok Megyei Levéltár évkönyve, 2011. 26. sz. 443-464.